93192. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülési cső két vagy több elektródával

— 3 — mindkét végén a (11) és (12) üvegzárakhoz van forrasztva. A (13) izzószál a (12) zárhoz, a (18) segédelektróda pedig a (11) zárhoz van erősítve. Az izzószál (14) és 5 (15) bevezetőhuzalai a (12) zár részét képező lámpatalpba, a (19) bevezetőhuzal és a segédelektróda pedig a (11) zár egy részét képező lámpatalpba van beforrasztva. Ezen kiképezésnek az az előnye, hogy az 10 izzószálnak és a segédeleiktr ódának bevezetőhuzalai egymástól jobban szigetelhetők, mintha mindannyian ugyanazon lámpatalpba lennének beforrasztva. Különösen nagykapacitású küldőlámpáknál, 15 aihol az izzószál és a segédeiektróda közti fesziültség lényeges értéket érhet el, egyetlen lámpatalpba való beforrasztás esetén nehéz a tökéletes szigetelést elérni, mert az üveg elektrolytikus vezetése is tekin-20 tetbe jön; ilyen esetekben tehát a 3. ábrabeli szerkezet előnyöket biztosít. A (13) izzószál hosszú (V)-alakkal bír, melynek csúcsát a (12) zárhoz erősített (16) tartó támasztja alá. 25 A (18) segédelektróda fémszövetből áll s együk oldalán a (19) bevezetőhuzal és a (20) támasztóhuzal révén a (11) zárhoz, másik oldalán pedig néhány (21, 22) rúgó révén a (12) zárhoz van erősítve. 30 Az anóda számára nem kell beforrasztani bevezetőhuzalokat, ha maga a fémtartály képezi az anódát, mert alkalmas módon kívülről lehet az anódával kontaktust létesíteni. 35 A találmány előnyei ez esetben is 1. egyrészt az, hogy a csőben tartós magas vacuumot tarthatunk fenn, és 2. másrészt, hogy az anóda jól hűthető, mely célból az anódát szükség esetén al-40 kalmas hűtőfolyadékkal töltött hűtőedénybe helyezhetjük, úgyhogy a küldőlámpa nagyobb kapacitások számára is igen zömökalakú lehet. Végül ezen szerkezetnél is lényegesen kisebb a törékeny-45 ség, mint a csak üvegből álló fallal bíró csöveknél. A háromelektródás 4. ábrabeli cső is nagyobb kapacitású küldőlámpa céljaira szolgál. A (26) üvegzár ezen esetben hosz-50 szúkás alakkal bír, amely jó szigetelést biztosít a (31) izzószál (29) és (30) bevezetőhuzalai és a (36) bevezetőhuzal között. Az izzószál ismert módon rúgó segélyével van a segédelektródára függesztve, míg a segédelektródát magát (33) 55 rugalmas támaszok tartják a (28) üvegcsövön, amelyhez a támaszok (34) és (35) huzalkötelékek révén is rögzítve vannak. Ezen kivitel esetén is maga a (25) fémtartály szolgál anóda gyanánt. A talál- 60 mány értelmében a tartály teljesen chrómvasból vagy ettől eltérő más fémes anyagból áll, mely utóbbi esetben egy kapcsoló rész, pl. a (27) chrómvas-gyűrű szolgál a tartály egyéb fémtestének az üveggel való 65 kapcsolására. A (27) chrómvas-gyűrű egyik oldalán az üveghez van hozzáforrasztva, másik oldalán pedig pl. elektromos hegesztés segélyével vagy egyéb módon a tartály egyéb fémrészével van 70 légmentesen összehegesztve. A tartály egyéb fémrészének anyaga gyanánt pórusmentes és chrómvassal jól összehegeszthető fémek vagy ötvözetek jönnek tekintetbe, mint pl. a jó vas- és 75 acélfajták, nikkel stb. A chrómvas összetételére vonatkozólag utalunk a korábbi fejtegetésekre. A 4. ábrabeli szerkezet a korábban ismertetett szerkezetekkel azonos előnyöket 80 biztosítja. Ezen szerkezetnél is tetszés szerinti alkalmas módon kívülről létesíthetünk kontaktust az anódával s az anódát alkalmas hűtőközegbe helyezhetjük. Noha a fent ismertetett kiviteli példák- 85 nál az üvegzár hordja a reá erősített elektródáikat, ez nem okvetlenül szükséges. Szabadalmi igények: 1. Elektromos kisülési cső, melynek két, vagy több elektródája egy üvegzáron, 90 egy a zár üveganyagával a széleken légmentesen összeforrasztott fémedényen belül van elrendezve, jellemezve azáltal, hogy a fémedénynek az üvegzárral közvetlenül érintkező és vele 95 összeforrasztott része chrómvasból áll, melynek tágulási együtthatója legfeljebb 20%-kai tér el az üvegzár anyagáétól. 2. Az 1. alatti kisülési cső kiviteli alakja, 100 melyet az jellemez, hogy az egész fémtartály chrómsavból áll. 2 rajzlap mellfklettel. l'allas nyomda, Budapest-