93156. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vonatok vagy egyes járművek fékezésére

— 5 -mindenkori beállításával tetszőlegesen vál­toztathatjuk. Természetes, hogy az (50) bütykös tárcsa kerületi hosszának akkorá­nak kell lennie, hogy lehetővé tegye a du-5 gattyúnak lökete végéig való mozgását, ha a lábítós emelőt közvetlenül egyik véghely­zetébe vezetjük át. A 6. ábrában alkalmazott ü. n. függő vezér­lés azzal a további előnnyel jár, hogy a 10 fékezőszerv pontosan követi a lábítós, vagy más vezérlő emelőnek mozgásait, még pe­dig nemcsak a fékezés, hanem a lazítás alatt is. Ilyfajta fékberendezésnek pl. gép­erejű járművön való alkalmazásánál, ave-15 zetőnek annál nagyobb nyomást kell ki­fejtenie a lábítós emelőre, amikor ez a fé­kezés értelmében való elállításánál rúgót nyom össze, mennél nagyobb mértékben állítja el a lábítós emelőt. Minthogy to-20 vábbá a fékberendezés a lábítós emelő mozgásait pontosan követi, következik, hogy a lábítós emelőre gyakorolt nyomás arányos a féknyomással. A 7. ábra oly fékberendezést szemléltet, 25 mely explóziós motorral hajtott járművel kapcsolatban talál alkalmazást és melynél a fékek lazítását a hajtómotor szívóhatása idézi elő. A fel nem tüntetett fékrudazat a (65) dugattyúhoz csatlakozik, mely du-30 gattyú a (68) térben mozgó (64) mem­bránnal van összekötve és a (66) henger­ben van vezetve. A (65) dugattyúnak a fé­kezés foganatosítására szükséges elmozga­tását a (74) szeleppel vezérelt nyomófolya-35 dék, pl. olaj létesíti. A fékek lazítása cél­jából a (63) térben depressziót létesítünk, oly módon, hogy pl. levegőt szívatunk be az explóziós mótor (61) szívóvezetékével közlekedő (62) vezetéken át. 40 A 7. ábra szerinti elrendezésnél a fékek teljes lazítása közben a (65) dugattyúra ható nyomóolaj a (74) szelepen át vissza­szoríttatik, úgyhogy a (64) membránnak a fékezés értelmében való meghajtása 15 mindaddig szünetel, amíg ez a szelep fész­kéről le nem emeltetett. Ezt az intézkedést akkor foganatosítjuk, ha fékezni akarunk. E célból a (74) szelepet a (75) emelő segé­lyével emelhetjük meg, mely emelő a (76) 50 fogantyúval mozgatható; ez utóbbi egy­úttal a (77) csapot is vezérli. A (77) csap a (63) tér és a mótor (61) szívóvezetéke közötti összeköttetést vezérli. Az alkatré­szeknek a 7. ábrában szemléltetett helyze-55 tében a (76) kézi emelő középhelyzetet fog­lal el a teljes fékezés és a fékeknek a la­zítás számára elfoglalt hetyzetei kőzött. A (76) fogantyúnak a nyíl irányában való el­mozgatásánál a (74) szelep leemeltetik fész­kéről és az olajat a (78) vezetékből nyo- 60 más alatt áramoltatja a (66) hengerbe. Ha a (76) fogantyút (86) visszavezető ru­gója hatásának engedjük át, akkor a (74) szelep visszaesik fészkére és a (77) csap a (61) szívóvezetéket a (63) térrel köti 65 össze. A (63) térben foglalt levegő a (62) elágazóvezetéken át szívatik be, minek kö­vetkeztében a fékek lazíttatnak. Egyidejű­leg tüzelőanyag áramlik be a (62) vezeték (80) szűkületében elhelyezett (79) porlasztó 70 szájcsövön át. Ennek a tüzelőanyag be­áramlásnak célja, hogy meggátolja a mó­tor tápláló elegyének elszegényedését, ami­kor a mótor a (63) térben foglalt levegőt beszívja. A (79) szájcső természetesen csu- 75 pán az elgázosítónak a rajzban nem szem­léltetett szájcsöveihez hozzájáruló, pótlé­kos száj cső. A fékek teljes lazításánál a hajlékony (64) membrán rögzítésére szolgáló (81) le- so mez a (84) tolattyún elrendezett (82) pe­cekre támaszkodik, miáltal a (83) tolallyú akként állíttatik be, hogy a (83) tér és a (62) vezeték közötti összeköttetést meg­szakítja és ezen tér és egy a szabad külső 85 levegőhöz vezető (84) nyílás kőzött össze­köttetést létesít. Ily módon levegő áramol­hat be a (63) térbe, melynek térfogata a (65) rúd és a (64) membrán megemelése folytán csökkentve van. Ez a levegő lehe- 90 tővé teszi a következő fékezést, mely azon­ban nem mehet végbe korábban, semmint a (74) szelepet a (76) fogantyú segélyével meg nem nyitottuk. Ha a szelepnél vala­mely okból folyadékveszteségek lépnek fel, 95 akkor a (65) rúd kissé süllyed és a (83) tolattyú, a (85) rúgó hatása alatt azonnal követi ezt a mozgást, úgyhogy valameny­nyi alkatrész a (62) vezetékben uralkodó depresszió hatása folytán, a kívánt hely- 100 zetbe visszavezettetik. Mint a 8. ábra mutatja, a (77) csapot a 7. ábra szerinti elrendezéstől eltérően, úgy is alakíthatjuk, hogy a (63) teret vagy a (62) vezetéken át a mótor szívóvezetéké- 105 ben uralkodó depresszióval, vagy pedig a csapház (87) furatán át, az atmoszférával hozza összeköttetésbe. A 7. vagy 8. ábrák szerinti fékberendezés természetesen több, egymásra kapcsolt kocsinak egyetlen ve- 110 zérlési helyről történő, egyidejű fékezésére is felhasználható, feltéve, hogy a (62) ve­zetéket valamennyi kocsin végigvezetjük. Szabadalmi igények: 1. Eljárás vonatok vagy egyes járművek 115 fékezésére, melynél a fékezés minden egyes járművön elrendezett energia-

Next

/
Thumbnails
Contents