93148. lajstromszámú szabadalom • A réz-antimon-ólom ternär rendszerbe tartozó csapágyfém
VIeljelent 1930 . évi április hó 1-é n-MAG YAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93148. SZÁM. — XVI/c. OSZTÁLY. A réz-antimon-ólom ternaer rendszerbe tartozó csapágyfém. Dr. Deiches Sieg-mund vegyész Wien. A bejelentés napja 1926. évi május hó 8-ika. Ausztriai elsőbbsége 1925. évi májas hó 14-ike. A találmány a réz-antimon-ólom-rendszerbe tartozó csapágy fémek előállítására vonatkozik, melyek az ón-antimon-ólomcsoportba tartozó, nagy óntartalmú költ-5 séges csapágyfémekkel szemben sokkal alacsonyabb ár mellett egyenértékűek. A réz-antimon-ólom-rendszerbe tartozó ötvözeteik némelyikét Charpy (Etude sur les alliages blances dits Antifriction. 10 Contrib. á l'Etude des Alliages 1901, p. 250) már megvizsgálta. Ezen vizsgálatok azonban kizárólag igen nagy ólomtartalmú ötvözetekre terjedtek ki, ellenben nem eredményeztek a csapágyfémek ipaló rában alkalmazhatósági lehetőséget. Beiható tudományos vizisgálatak azon. meglepő megfigyelésit eredményezték, hoz ezen ternaer-rendszerbe tartozó ötvözeteknek pontosan megszabott összetétel-20 lel bíró zárt csoportja feltűnő megkülönböztető jellegzetességekkel tűnik ki a többi ötvözet összességéből és hogy ezen csoportnak tagjai kiválóan alkalmasak csapágyfém gyanánt. 25 A csatolt rajzon a réz-antimon-ólom tcmiaer-r ends zérón ick diagrammja szokott módon egyenoldalú háromszög síkja gyanánt van feltüntetve, melynek minden pontja a három alkatrész egy bizonyos 30 százalékos viszonyának felel meg. A vizsgálatok elsősorban azt mutatták, hogy az (A) pont (13% Sb, 87% Pb, 0% Cu) és a (C) pont (48.5% Ou, 51.5% Sb, 0% Pb) közti összekötő egyenes a háromszöget 35 élesen elválasztja oly két mezőre, melyeknek ötvözetei igen különböző viselkedést mutatnak. Az alsó (A, C, X, Y) mezőbe tartozó ötvözetek közül a közepes ólom-és réztartialmúak nem állíthatók elő, mert 40 szétválasztás lép fel. Magas ólomtartalom, viagy magas réztartalom esetén ötvöződés megy ugyan végbe, a keletkező ötvözetek azonban neon. alkalmazhatók csapágyfém gyanánt, mert az ólomdúsak túlságosan lágyak, a rézdúsak pedig túlságosan ke- 45 mlények. Az (A, C) határvonal alatt teihát ezen tei*naar-r endszerben egyáltalán nincsen a jelzett célra alkalmas elegyviszony. De a felső (A, C, Z) mező ötvözetei is 50 két élesen megkülönböztethető csoportra oszthatók fel, a szerkezeit kristallografiai képében mutatkozó különbségek alapján. Az ezen (A, C, Z) mezőbe tartozó összes ötvözetek szerkezete egyforma oly tekin- 55 tetben, hogy eleimileg kivált antimonkrisitályofcból, (Cu2Sb) kristályokból és egy ólom -antiin on-eutektikumból áll. Kitűnt azonban, hogy ezen ötvözetek szerkezetéiben a (Cu2Sb) kristályok minősége 60 szempontjából lényeges különbségek vannak. Az (A) pontot (13% Sb, 87% Pb, 0% Cu), a (Z) pontot (100% Sb, 0% Pb, 0% Cu) és a (B) pontot (60% Sb, 40% Cu, 0% Pb) egymással összekötő egyenesek 65 által bezárt mezőben ugyanis a (Cu2Sb) kristályok tűsalakban válnak ki. Ennek folytán az ezen mezőbe tartozó ötvözetek ridegek és csapágyfém gyanánt alig használhatók. Ellenben az (A) pontot (13% Sb, 70 87% Pb, 0% Cu) a (B) ponttal (60% Sb, 40% Cu, 0% Pb) ós a (C) ponttal (48.5 Cu, 51.5% Sb, 0% Pb) összekötő vonalak által bezárt mezőbe eső ötvözetekben a (Cu2Sb) kristályok gömbölydedalakúak. 75 Gyakorlatilag ez a terniaer-rendiszernek azon mezőrésze, amely azon két sík függélyes metszet között fekszik, melyek egyrészt a (13% Sb, 87% Pb ós az 51.5% Sb, 48.5% Cu), másrészt a (30% Sb, 70% Pb 80
