93137. lajstromszámú szabadalom • Gyujtós lángos gáz-izzólámpa és ehez való átváltó csap

VIeljelent 1930. évi április hó 1-én-MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93137. SZÁM. — Il/d. OSZTÁLY. Gyújtó lángos gáz-izzólámpa és ehhez való átváltó csap. Kovács János műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1925. évi jnlius hó 16-ika. A találmány tárgya gyújtó lángos gázizzólámpa és ehhez való átváltó csap, amely egyszerű szerkezeti kiképzés mellett gazdaságos világítást tesz lehetővé. A 5 találmány tárgyát tevő gázizzólámpa és átváltó csap, különösen vasúti kocsiknál, illetve ezek világítására szolgáló gázizzólámpáknál talál alkalmazást. A találmány értelmében a szokásos külön külső gyújtó 10 lángzó el van hagyva, aminek révén a lámpa rendes égésénél a gyújtó láng céltalan gázfogyasztása el van kerülve. A kitűzött célt azáltal érjük el, hogy a gyújtó lángot az izzótesten belül rendez-15 zük el és előnyösen a világító lángot szolgáltató lángzót a gyújtó láng lángzója gyanánt is használjuk. A találmány értelmében ezenkívül a szokásos gázcsa'.ornákan kívül egy vagy 20 esetleg több további segédgázcsatorna van elrendezve, amelyek a világító lángot szolgáltató lángzóba torkoló csőhöz vagy ebben elrendezett gyújtó csőbe vezetnek. A segédcsaitornák keresztmetszete o'.yképen van 25 megválasztva, hogy az csupán a gyújtáshoz szükséges gázmennyiség átbocsátására alkalmas. A segédcsatorna a főgázcsatornát megkerüli és előnyösen szabályozható nyílásain át vezet a lángzócsőhöz. 80 A találmány értelmében tehát a gyújtó láng az izzótesten belül, előnyösen a világító láng irányában fekszik, úgyhogy a lámpa rendes égésénél a gyújtó láng gázmennyisége is a világító hatást növeli és 35 így akkor sem ég céltalanul. A lámpa üzeme ily módon gazdaságosabbá válik. A szerkezeti kiképzés egyszerűsítése következtében viszont a gyártási költségek nagymérvű csökkentését érjük el. 40 A mellékelt rajzokon a találmány tárgyát tevő átváltó csap két kiviteli alakja példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra az átváltó csap homloknézete. A 2. ábra annak felülnézete. A 3. ábra metszet az 1. ábra I—I vonala 45 szeri ní. A 4. ábra metszet a 2 ábra II—II vonala szerint. Az 5. ábra a találmány tárgyát tevő átváltó csapnak á főcsappal egybekötött kiviteli 50 alakját homloknézetben ábrázolja. A 6. ábra ennek felülnézete. A 7. ábra metszet a 6. ábra III—III vonala szerint. A 8. ábra metszet a 6. ábra IV—IV vonala 55 szerint. A 9. ábra metszet a 6. ábra V—V vonala szerint. Amint a rajzokból látható a gáz a (C) csatornán át lép be és a (D) átváltó csap 60 függélyes (E) furatán át az (F) lángzó csőbe jut, ha a (D) csap vízszintes (El) furata az (F) lángzó cső felé van fordítva. A (D) csap ezen helyzetében a lehetséges legnagyobb gázmennyiség jut a lángzóhoz 65 és a lámpa «világosan» ég. Ha a (D) csapot a szükséges mértékben elforgatjuk, akkor a gáznak az (E) és (El) főcsatornákon át az (F) lángzó csőhöz vezető útja el van zárva. Ez esetben a gáz a 70 (Cl) csatornán át a kúpos végű (G) csavarorsó segélyével szabályozható (H) nyíláson, a (Hl) és (H2) segédcsatornákon át a (D) csap megkerülése mellett jut az (F) lángzó csőbe. A lámpa ily módon 75 csötétre-' van állítva vagyis nem világít. A (Hl, H2) segédcsatornák ugyanis oly szűkre vannak méretezve, hogy csak a gyújtáshoz szükséges gázt bocsátják keresztül. Ezen gázmennyiség a (G) csavar- 80