93132. lajstromszámú szabadalom • Kályha

Megjelent 1930. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 93132. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kályha. Gusztáv Viktor mérnök Wien. A bejelentés napja 1926. évi julius hó 27-ike. Ausztriai elsőbbsége 1925. évi december hó 24ike. A találmány tárgya kályha, amelyben a meredekesövű kazánok vízcsöveihez hasonló módon egy vagy több levegőkeringtető csőrendszer van elrendezve. Ezek a 5 meredekcsövek lehetővé teszik a füstgázoknak a szobalevegő előmelegítését létrehozó járulékos kihasználását, mimellett két vagy több, az eltávozó füstgázok útjában fekvő, egymásfölött, vagy egy-10 másmellett elrendezett ily csőrendszer alkalmazása által elérhetjük, hogy a füstgázok a bennük foglalt meleget úgyszólván teljesen átaddják a csöveken átáramló szobalevegőnek, ami által a találmány sze-15 rinti kályhák igen magas hatásfokot érnek el. A találmány szerinti kályha célszerűen úgy van kiképezve, hogy minden egyes meredekcsőrendszer a hozzátartozó gyüjtő-20 csővel együtt egy külön köpenybe van beépítve, úgyhogy a kályha, aszerint amint egy vagy több ily csőrendszert tartalmaz egy vagy több különálló elemből és egy alsó talprészből építhető össze. 25 A rajzon a találmány szerinti kályhának két példaképem foganatosítási alakja van bemutatva. Az 1—3. ábra az egyik foganatosítási példát mutatja, még pedig az 1. ábra füg-30 gélyes hosszmetszetben, a 2. ábra az 1. ábra a—b vonala szerinti hosszmetszetben, a 3. ábra a 2. ábra c—d vonala szerinti vízszintes keresztmetszetben. A 35 4. ábra egy módosított foganatosítási alak függélyes metszete. A kályha részei az (1) rostély és a (7) béléssel ellátott (6) köpeny, amelybe a 50 55 (4, 5) haránthelyzetű gyüjtőcsövek és az ezekbe nyíló (2, 3) meredekcsövek vannak 40 beépítve. A meredekcsövek és a velük közlekedő gyüjtőcsövek együttesen egy a füstgázáramban fekvő levegőcirkulációs rendszert alkotnak. Ennek a rendszernek a rostélyon fenntartott tűz, illetve a távozó füstgázok által való felmelegedése folytán a (2), illetve (3) meredekcsövekbe levegő szívatik be, mely a (4), illetve (5) gyüjtőcsövek végein mint meleg levegő fújatik ki. Több ily cirkulációs rendszernek egymás fölött való elrendezése által a füstgázoknak melegét majdnem teljesen átszármaztathatjuk az áramló levegőbe. Hogy a rostélyt tartalmazó alsó talprészt is kihasználhassuk a levegő előmelegítésére, a rostélytól oldalt (11, 12) kamrák vannak kiképezve, melyek (13, 14) levegőkeringtető nyílásokkal bírnak, úgyhogy a levegő az alsó (13) nyílásokon át 60 beszívatik és az oldalsó (14) nyílásokon át felmelegítve távozik. Ezen (11, 12) kamrák a jobb kihasználás céljából rekeszfalakkal több részre oszthatók, mely részek mindegyike egy-egy ily (13, 14) 65 levegőkeringtető nyílással van ellátva. Az elrendezés célszerűen úgy van megválasztva, hogy a (4, 5) gyüjtőcsövek, illetve a (2, 4) és 3, 5) csövekből álló rendszerek a különböző magassági fekvések- 70 ben egymáshoz bizonyos szög alatt, pl. négyszögletes kályhakeresztmetszet mellett derékszög alatt elforgatva (4. ábra) vannak elrendezve, amiáltal a füstgázok útjába helyezett ellenállás megnöveltetik 75 és a füstgázok melege jobban kihasznál-