93043. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés fűtőanyag buktatóval

Megjelent 1930. évi április lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93043. SZÁM. II/C. OSZTÁLY. Tüzelőb erendezés fűt őanyagbuktatóval. Moticska József gépészmérnök Pécs. A bejelentés napja 1925. évi augusztus hó 8-ika. A találmány célja az, hogy bármely, de különösen nagy hamutartalmú, nehezen gyúló, silány minőségű tüzelőanyagnak eltüzelése mechanikai tüzelőberendezésen a 5 tüzelőanyag kellő és egész tömegében való gyújtása által történjék. Ezen célt azzal érem el, hogy a tüzelőanyag adagolási helyéhez közel lévő fix helyen élénk tüzet létesítek egy, a tüzelőanyag útjába iktatott 10 meredek eíőrésszel bíró elem, «buktató» által, midőn is a gyujtóboltozat ennek révén állandóan magas hőfokra hevül és a tüzelőanyag állandóan már az adagolási hely közvetlen közelében gyullad, továbbá 15 a buktató helyén a tüzelőanyag összekeveredve, innen teljes tömegében ég. Kiviteli alakjainak hosszmetszetét a csatolt 1—6. és 11—13. rajz mutatja. Amennyiben még ez sem mutatkozik ele-20 gendőnek a gyújtásra, úgy a tüzelőanyagrétegre egy könnyebb gyújtásra előkészített, pl. apróra zúzott ugyanazon tüzelőanyagot, avagy más könnyen gyúló anyagréteget hozok, avagy a tüzelőanyagot elő-25 melegítem. A jobb gyújtást elérhetjük azáltal is, hogy póttüzelést alkalmazunk szénpor, gáz, félgáz vagy folyékony tüzelőanyag, vagy azoknak kombinációja által. Ezen utóbbi 30 eljárásnál nem fontos az, hogy a tüzelőanyag részecskék még lebegő állapotban tökéletesen elégjenek;, minthogy esetleg a rostélyon lévő tüzelőanyagrétegre reáhulló, még el nem égett részecskék részben még 35 a buktató előtt, a buktatók után azonban amúgy is tökéletesen elégnek. A kiviteli alakok hosszmetszetét a 7—10. rajz tünteti fel. A tüzelőrostélyra (a) ponton bejuttatott tüzelőanyag felső felületén (lásd 1. rajz) 40 a (b) gyujtóboltozat hatása alatt előbb felhevül, abból gázfejlődés indul meg, végül meggyullad, míg a mélyebben fekvő (c) részek, egyrészt mivel a boltozat sugárzása a felső tüzelőanyagrétegek miatt azo- 45 kat nem érheti, másrészt mivel az alulról jövő hideg levegő hűtő hatást fejt ki, gyúlási hőfokot nem érhetik el s így még nem égnek. Amint a tüzelőanyag a buktató éléhez ér, a (d) meredek fal mentén leesik, 50 a már égő-izzó tüzelőanyag egy része alulra kerül, alaptüzet képezve s a buktató után élénk elégés keletkezik s innen kezdve már a tüzelőanyag egész tömegében ég. Ez az élénk, magas hőfokon tör- 55 ténő égés a gyujtóboltozatot is magasabb hőfokra hevíti s így a tűztérbe jutó tüzelőanyag gyújtása is kedvezőbb lesz. A fent leírt buktatót különféle módon alkalmazhatjuk és pedig: 60 a) Egyes tüzelőberendezéseknél magára a rostélyszerkezetre; b) a rostélyszerkezetek megosztása által, a tüzelőberendezés különálló része gyanánt. 65 Magára a rostélyszerkezetre az úgynevezett Stocker-rendszerű tüzelőberendezéseknél, melyeknél a rostélyszerkezet egymás mellé helyezett ide-oda mozgó elemekből áll, — alkalmazható buktató a 2., 3., 5., 70 6., 7. sz. rajzokon látható módon. A rostélyok síkján (2. sz. rajz) (a) átmeneti pályát (b) létesítünk, melyet hirtelen esésű résszel (c) megszakítva, folytatódik a rostély síkja. 75 Különösen célszerűen alkalmazható ez a megoldás üreges rostélyrudakból összeállított rostélyoknál, melyeknél a levegő a rostélyrúd belsejében van vezetve, mint-