92968. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sorvetőgépeken a vetősorok lehengerelésére
Megjelent 1930. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92968. SZÁM. — X/a, OSZTÁLY. Berendezés sorvetőgépeken a vetősorok lehengerlésére. Kemptner Ernő uradalmi intéző Felsőire^. A bejelentés napja 1925. évi december hó 24-ike. A mezőgazdaságban ismeretesek már Szorítóhengeres sorvetőgépek, főleg répasorvetőgépek, melyeknek az a célja, hogy a földet a belehelyezett mag fölött és ennek 5 közvetlen körzetében lehengerlés útján összenyomja, illetve tömörítse és ezáltal a mag környezetében hajszálcsövességet létesítsen, mely a talaj mélyebb rétegeinek nedvességét a maghoz vezeti és így ennek 10 gyors kikelését biztosítja. Az ilyfajta sorvetőgépeknél tudvalevőleg az egyes vetőcsoroszlyák mögött elrendezett, ú. n. szorítóhengerek a talaj tömörítését önsúlyukkal idézik elő, minek azon-15 ban az a gyakorlati hátránya, hogy a sorvetőgép önsúlya lényegesen növekszik és ezáltal kezelése nehézkessé válik s vontatása is tetemesen nagyobb erőt igényel. A találmány tárgyát alkotó berendezés 20 az itt felsorolt hátrányok megszüntetését célozza, mit azáltal érünk el, hogy a kívánt talajtömörítést sem súlyosra választott szorítóhengerekkel, sem pedig külön súlyok alkalmazásával idézzük elő, hanem 25 a lehetőség szerint minél kisebb súlyú szorítóhengereknek a talajhoz való szorítására rugókat rendezünk el, melyeknek feszültségét beállítószervek segélyével szabályozhatjuk. 30 A mellékelt rajz a találmány tárgyát egy gyakorlati foganatosítási példában mutatja be és pedig az 1. ábrán oldalnézetben, illetve hosszmetszetben, míg a 35 2. ábra a szorítóhenger és ennek tartóvillájánaik függőleges metszete. A magában véve ismert kiképzésű répasorvetőgép (a) vetőcsoroszlyáit tartó (b) karok hátsó végén az előnyösen lemezek-Í0 bői készült (c) villák vannak megerősítve, melyekben a (d) szorítóhengerek foroghatóan vannak ágyazva. Ezek a (d) szorítóhengerek, miként a 2. ábrán látható, súlycsökkentés céljából előnyösen lemezből sajtolt, zárt, üreges hengerekből állanak és 45 előállításuk a fémdobozgyártás módjára történik. A (c) villákon a bemutatott szerkezeti megoldás szerint ívben meghajlított, acél (e) szalagrúgók vannak pl. szögecselés út- 50 ján vagy csavarok segélyével megerősítve. Az (e) acél-szalagrúgók szabad végeire az (f) vetőgépkereten íoroghatóan ágyazott, célszerűen a vetőgép jobb- és baloldalán elrendezett egy-egy emelő alsó (g) karjá- 55 ban megerősített, illetve a két kart keresztirányban egymással összekötő (h) cső támaszkodik. Az említett emelők felső (i) karja (k) csatlórudak segélyével az (a) vetőcsoroszlyák lebocsátására és felemelé- 60 sére szolgáló (1) emelőkarral vannak csuklósan összekötve, úgyhogy a (g, i) emelők az (1) emelőkar mozgását kénytelenek követni. Az (1) emelőkaron ismert szerkezetű és ezért a rajzon fel sem tüntetett 65 kilincsmű van elrendezve, mely az (f) kereten megerősített (m) fogasszegmenssel működik együtt, úgyhogy az emelőkar a fogosztásnak megfelelő, bármely helyzetben rögzíthető. 70 Ha már most az (1) emelőkart előreforgatjuk és ezáltal az (n) láncokon függő (b) karok által hordozott (a) vetőcsoroszlyákat lebocsátjuk, akkor (k) csatlórudak révén a (g, i) emelőket akként forgatjuk 75 el, hogy a keresztirányban elrendezett (h) cső az (e) acél-szalagrúgók szabad végére nyomást gyakorol, miáltal a (d) szorítóhengerek a talajhoz szoríttatnak. A szalagrúgók feszültségét azáltal fokozhatjuk, 80