92955. lajstromszámú szabadalom • Szinkrón fázisátalakító

— 6 — átalakító így mint egyfázisú indukciós motor fog tovább szaladni, mindaddig, amíg a (26) segédgerjesztő által a (27) gerjesztő tekercsnek szolgáltatott árain 5 nem emelkedett egy bizonyos magasságra, amikor is a fázdsátalakító szinkronizmusba fog felgyorsulni, ezzel készen állván az indukciós motorok táplálására. A fázisátalakító forgó részének fogaitO ban fennálló dupla periódicitású „önindukciós" mezőre való tekintettel a jelen találmány értelmében az e tünemény ismeretének hiányában eddig tömör öntvényből készült forgó részt (az egyenlf> áramú gerjesztésű n-pólusú tekercselést hordó részt (vékony vaslemezekből fogjuk felépíteni, a Foueault-áramofc elleni védekezés céljából. Miután általánosságban a dupla penió-20 dicitás-sal indukált forgó részt fogjuk a szemlélőhöz képest is forgó résznek választani, a dupla periódusú áramot vezető tekercseknek a (nagy kerületi sebességek okozta, röperő elleni biztosítását a lemez-25 testekből kiálló tekercsfejeknek erős indukáló hatása miatt szintén különleges módon kell eszközölnünk. A fázisátalakítóinak a 3. ábrában vázolt ama kiviteli módjánál, amelynél az (1) forgórész az 30 n-pólusú (3) dobtekercseléssel vagy ezenkívül esetleg még egy 2 n-pólusú (5) dobtekercseléssel van ellátva, valamint ama módjánál, amelynél a forgórész az egyenáramú gerjesztő tekercsek felett el'helye-3ö zett amortisseur-kalitkával van ellátva, a jelen találmány értelmében a tekercsfejeknek biztosítását legjobban oly acélvagy fémdrót kötéssel (bandage) fogjuk eszközölni, amelyek (2) feszítő huzala 40 elektromosan szigetelve lévén, a huzalnak egymás mellett fekvő menetei nem fogják egymást érinthetni és így a drótkötést (bandage) veszélyeztető Foucault-áramok nem fognak benne keletkezhetni. Mincl-45 két esetben azonban a tekercsfejeket alátámasztó i(4) öntvényt nem mágneses fémből fogjuk készíteni. A fázisátalakító ama a 4. ábrában vázolt kiviteli módjánál pedig, amelynél a forgórész többifá-50 fázisú tekercselése pólusonként és fázisonként koncentrált tekercsfejekben van elkötve, a jelen találmány értelmében úgy fogjuk csökkenteni az e tekercsekben folyó nagy periódicitású áramoknak a 55 forgó vastestre való indukáló hatását, hogy a vastest lemezeit nagy vezetőképességű (1) (réz vagy alumínium) tárcsák közé szorítjuk, amely tárcsákat a tekercsfejek felé eső oldalukon előnyösen megfelelő (2) tartó orrokkal fogjuk ellátni, 60 amelyeknek az első síkba eső (3) és az orrok alá tekercselt tekercsfejek neki fognak feküdni. A másik síkba eső (4) tekercsifejeket (megfelelő (5) fém- vagy izoláló betétek közbeiktatásával) azután 65 az első sík tekercs fejeire fogjuk lehajtani és a második sík tekercsfejeit azoknak tengelyirányú és azután meg-felelő átmenettel a sugár irányába lekonyuló kontúrjaihoz idomuló nem mágneses és 70 jól vezető (6) fémtárcsáival úgy a tengelyirányú, imint a sugárirányú elmozdulás ellen, valamint a (8) ékeket kiesés ellen biztosítani, ami mellett a fémtárcsákat még a (7) ventilátorkoszorú tartására 75 fogjuk felhasználni. A tekercs végeket ily módon jó vezető képességű és elég nagy tömegű fémekbe egészen bele fogjuk ágyazni és indukáló hatásukat kompenzálni. Oly esetekben, midőn szilárdsági 80 okokból a nem mágneses fémek vezető képességét fel kell áldoznunk, az (1) tárcsa és a (8) vastest közé réztárcsát fogunk szorítani. A fázisátalakító ama kivitelénél, amely- 85 nél az egyenáramú gerjesztő tekercsei nem használjuk fel egyúttal a kettős periódusú áramok egy fázisának vezetésére, hanem ezen áramok felvételére külön amortisseur-ketrecet használunk fel. a 90 ketrecet a rendes szokástól eltérőleg nem fogjuk hornyonként egy vezetőből alkotni és ezen vezetőket azután a vastest (2) homlokán egy-egy közös gyűrűhöz heggeszteni, hanem egymás felett több. 95 egymástól szigetelt vezetőt fogunk alkalmazni hornyonként, amelyek mindegyike egyformán fogja kitölteni a horony szabad szélességét és sugárirányban mérve vagy egyvastagságú lesz a fölötte fekvők- 100 kel, vagy pedig legvastagabb lesz az. amelyik a horonyban legalul és legvékonyabb, amelyik legfelül fekszik. A hornyok lesalsó vezetőit most már a homlok oldalon egy-egy közös gyűrűre fogjuk heggesz- 105 teni, amely gyűrűt a vastest homlokához legközelebb helyezzük el. A legalsó vezetők fölötti következő vezetők rétegét ismét egy-egy gyűrűre heggesztjük rá. amely azonban már messzebb esik a hom- no 1 okifelülettől. így fogjuk egymásba tolt és egymástól elszigetelt kalitkákká egyesíteni az ugyanazon horonymagasságban elhelyezett vezető rétegek mindegyikét, úgyhogy a legfelsőbb kalitkaréteg gyü- HE rűi legmesszebb fognak esni a vastest homlokfelületétől. Az egyes gyűrűk síkjai között úgy fogjuk megválasztani a tá-