92935. lajstromszámú szabadalom • Talp és koszorúpárkánnyal készült szekrénybútor

Megjelent 1930. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92935. SZÁM. — VIH/c. OSZTÁLY. Talp- és koszorúpárkánnyal készült szekrénybútor. Körösi Mór mérnök Budapest. A bejelentés napja 1926. évi május hó 14-ike. A találmány tárgya olyan szekrénybútor, mely az asztalos iparban ezidőszerint használatos, talp- és koszorúpárkányokkal és keretes vagy teli falakkal készült szekré-5 nyekkel szemben kisebb anyag- és gyártási munka szükségletével tűnik ki, legalább egyező szilárdság és formagazdagság mellett. A találmány célja a keretes szerkezetű 10 bútoroknál csak térhatárolásra használt, keresztbe enyvezett lemezeket, e feladatukon túl, még szilárdságilag is igénybe venni, hogy így a keretek, amelyek a szilárdsági feladatokat eddig ellátták, el-15 hagyhatók legyenek, miáltal az eddigi szekrénybútor szerkezeteknél egyszerűbb, gépi megmunkálásra alkalmasabb szerkezetet, kisebb megmunkálási időket és kedvezőbb anyag kihasználást érünk el. 20 A keresztbe enyvezett lemezek szilárdsági feladatokra való igénybevételének nehézsége eddig abban állott, hogy az eddigi bútoroknál a falak hol húzásra, hol nyomásra vannak igénybe véve, a használatos 25 méretek mellett pedig a bútorokhoz alkalmazott keresztbe enyvezett lemezek, melyek a magas ár miatt vékonyak, csak húzó erőkre vehetők igénybe, nyomási igénybevételekre, ha még oly kicsiny is a 30 nyomóerő, nem alkalmasak. A találmány értelmében ezek a nehézségek úgy vannak kiküszöbölve, hogy a lemezek csak a húzó erőket veszik fel, míg a nyomó erők felvételére a lemezek függélyes éleire erő-35 sített lécek szolgálnak, amelyeket kihajlás ellen a lemezek is biztosítanak. Ennek a szerkezeti kiképzésnek legfőbb jellegzetessége tehát, hogy a keretes szerkezetű falaknál használt lemezeknél nem vastagabb méretű lemezeket használva, az 40 ott szükséges keretek itt el vannak hagyva. További jellegzetessége a találmány szerint készült bútornak, hogy a bútor kívülről látszó lapjai sík felületeket alkotnak, így hatásukban a teli lapokból készült bú- 45 torókkal egyenértékűek. A csatolt rajzon a találmány szerinti szekrénybútornak egy példaképem foganat osítási alakja van bemutatva. Az 1. ábra az ajtó nélküli szekrény távlati 50 képe, helyenként metszete, a 2. ábra a szekrény metszete az oldalfalon át, a 3. ábra vízszintes metszet. Az (a) talp és (b) koszorúpárkány (vagy 55 az ezeket helyettesítő lapok) összekötésére, a párkányok (e) hornyaiba a keresztbe enyvezett lemezekből készült (c) hát- és (d) oldalfalak vannak erősítve. Ilyen módon eddig a keretek által felvett húzió- 60 igénybevételeket a lemez veszi át. A lemezeknek a párkányokba erősített — vízszintes — éleken való merevítése is, a keret helyett, a párkányokkal történik. A hát-és oldalf alaknak egymáshoz erősítésére, va- 65 lamint a szekrényt terhelő nyomások felvételére, a hát- és oldalfalak összeérő sarkaiba egy-egy, a párkányok egymás közötti távolságával egyenlő hosszaságú (f) lécet erősítünk fel, egyik részével az oldal-, má- 70 sik részével a hátf alra. Az oldalf al mellső élének merevítésére és a falakat itt terhelő nyomás felvételére, valamint az ajtó felerősítésére, elől, az oldallapra, megfelelő hosszaságú és tagozású (g) lécet erő- 75 sítünk fel. Az itt említett léceknek a lapokhoz való erősítése történhetik a léceknek a lapra