92878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxikathódák előállítására

— 2 — liozott test felületére egy vagy több földalkalifém vékony rétegét visszük fel. Ez distallatio által vagy pedig azáltal eszközölhető, hogy bizonyos mennyiségű föld-5 alkailifémet viszünk fel a felületre és ezen mennyiséget megömlesztjük, mire az a teljes felületre kiterjeszkedik. A találmány értelmében azonban oly vegyületeket is hasznáhatunk, melyek fel-10 hevítve felbomlanák és ezáltal a földalkalifémet szolgáltatják. Így pl. használhatunk bariumazidot (BaN0

), mely felhevítve bariumra és nitrogénre bomlik, rigyhogy ha az elektródára a báriumazid ré-15 tegét visszük fel, a felhevítés után az elektródán a fémes bárium vékony rétege marad vissza. Ugyanígy a többi földalkali-fémnek is használhatjuk pl. azidjeit, vagy pedig 20 ezek keverékeit. Az elektródát most fel kell hevíteni, hogy a földalkalifém a kathóda felületével ötvöződjék. Kevéssel a földalkalifém olvadási pontja fölé való felhevítés ezen 25 esetben elégséges. Az elektróda ezen felhevítés alkalmával nagyfokú vákuumban vagy neutrális vagy pedig redukáló gázatmoszférában tartandó, hogy a földalkalifém oxydációja megakadályoztassák. 30 Ezen kezelésnek sok esetben ésak igen rövid ideig kell tartania és pl. kb. egy perc alatt befejeződhet. Az elektróda megnövelt hőmérsékletét azáltal érhetjük el, hogy az elektródán át elektromos ára-35 mot bocsátunk. Ha ez nehézséggel jár, a találmány értelmében az elektróda nemes gáz atmoszférájában is elrendezhető, amelyben az elektródát izzókisütés kathódája gyanánt kapcsoljuk. 40 Ha a földalkalifém az elektróda felületével elégséges mértékben ötvöződött, az elektródát még oxydálási folyamatnak kell alávetni, úgyhogy a földalkalioxyd képződik. Ezen oxydálás tetszőleges al-45 kalmas módon foganatosítható, célszerűen pedig azáltal eszközöltetik, hogy az elektródát a találmány értelmében száraz levegő hatásának tesszük ki. Lehetséges azonban az is, hogy a külön oxydálás feles-50 leges, úgyhogy az elektróda a felhevítés és ötvöződés után kisütési csőben azonnal alkalmazható. Ezen esetben azonban az elektróda anyagában bizonyos tisztátalanságoknak kell jelen lenniök, melyek a 55 földalkalifém teljes vagy részleges oxydálására képesek. Ezen eset fennforoghat pl., ha az elektróda lényegileg rézből áll. Célszerűen gondoskodhatunk arról, hogy ne oxydálódjék a földalkalifém teljes mennyisége. Így pl. bárium önmagá- 60 ban véve erős tisztító hatású, úgyhogy előnyös, ha az elektróda a kisütési cső üzeme alkalmával elpárolgó, kis mennyiségű báriumot tartalmaz. A találmány értelmében az oxyd- 65 kathóda számára való anyagot meg nem szakított üzemben is előállíthatjuk, pl. azáltal, hogy a földalkalifémekkel ötvözhető fémből vagy ötvözetből való huzalt megömlesztett állapotban levő, egy vagy 70 több földalkalifémen, pl. megömlesztett báriumon vezetjük, ezután pedig a fent leírt módon felhevítjük és oxydáljuk. Ezen találmány oly elektródára is vonatkozik, mely felületének legalább egy 75 részén egy vagy több földalkalifémnek egy vagy több fémmel, mint rézzel, nikkellel, platinával, képezett ötvözetéből áll, mimellett a földalkalifémnek legalább egy része oxydáltatott. 8

0 A találmány szerint előállított elektróda az eddig szokásos oxydkathódáktól abban különbözik, hogy a hatásos anyagnak nem egy rétegét visszük fel a kathóda köré, hanem hogy ezen hatásos 85 anyag az elektróda felületének anyaga között igen finoman el van osztva, miáltal az utóbbi fémes külsőt nyer. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti elektróda az ismert oxydkathódáknál 90 nemcsak lényegesen könnyebben állítható elő, hanem hogy az üzem számára is jelentékeny előnyöket nyújt. A találmány szerinti elektródánál ki van zárva, hogy a réteg leessék vagy 95 hogy az áramkörben nagy ohrnikus ellenállást idézzen elő. Az elektróda egyenletes hatású és élettartama nagy. Bizonyos esetekben ajánlatos lehet a 100 találmány szerint az elektróda előállítására használt testnek előzetes felületi lyukacsossátétele, aminek előnye, hogy az ötvöződés könnyebben és gyorsabban megy végbe. Ezen célból a találmány értelmé- 105 ben pl. a következőképen járhatunk el: A kezelendő testet, pl. platinát, alkalmas módon oly fém vagy ötvözet rétegével vonjuk be, mely a test fémes anyagával ötvözetet képezhet, mint pl. platina no esetében a réz, mire hevítést alkalmazunk oly módon, hogy a fém vagy az ötvözet a test anyagával a felületen mindenekelőtt ötvöződik, ezután pedig elpárolog, lígyhogy a testben kis nyílások marad- 115 nak vissza. Lyukacsos réteget azáltal is kaphatunk, hogy pl. platinát platinából vagy más al-