92866. lajstromszámú szabadalom • Csapágy

— 2 — Az ék csúcsa felé növekvő olajnyomás folytán a tömböcskék egyensúlyi helyzetbe állnak be, melyben az olaj állal lebegve tartatnak, úgyhogy nem érintik egyik futó-5 gyűrűt sem s a részek úgyszólván nem kopnak. Ennek folytán a részeket nem is kell edzeni. Lényeges azonban, hogy a futófelületek simák legyenek, hogy a tömböcskéket egyensúlyi helyzetükben tartó 10 olaj mozgása lehetőleg kis ellenállásba ülközzék. A külső gyűrű fűtőiéiül étének sphárikus alakítása és a tömböcskék megfelelő alakja folytán a csapágy önműködően áll be. 15 Ha a tengely megindulásakor a tömböcskék az egyik fulógyűrűhöz tapadnának is, a tömböcskék és a másik futógyűrű között ható olajnyomás a tömböcskéket elbillenti, úgyhogy az olaj az egymáshoz tapadó ré-20 szek közé is léphet s csakhamar helyreállítja az egyensúlyi állapotot. A 3. és 4. ábrákon feltüntetett, axiális terhelésű (6) tengely a (7) karimával van ellátva, mellyel szemben kétoldalt egy-egy 25 helytálló (8), ill. (!)) gyűrű van elrendezve. Mindegyik (8, 9) gyűrű ós a (7) karima között egy sor (10), ill. (11) tömböcske van elrendezve, melyek (12), ill. (13) radiális csapok körül billenhetnek el. 30 A (12) és (13) csapok a (14, 15. 16) és (17) gyűrűk révén két kalitkává vannak egyesítve. Mindegyik tömliöcskesort alkalmas szerkezet tartja a tengellyel koaxiálisam Az 5. ábrabeli kiviteli példánál a löm-35 böeskék futófelületei nincsenek egymáshoz képest eltolva. Mindegyik tömböcske mindkét végén egy-egy furattal bír, melyek a külső és ennek folytán a belső futófelülettől is különböző távolságban vannak, úgv-40 hogy a furatokba tolt (18) csavarrúgók nemcsak rugalmasan biztosítják a tömböcskék közli közöket, hanem a tömböcskék végeire kismérvű radiális erőt is fejtenek ki. Ezen erő a tömböcske egyik végén radiáli-45 san befelé, a másik végén radiálisait kifelé hat. Mindegyik tömböcskére tehát oly erőpár hat, mely a tömböcskét billenti. Ehhez természetesen szükséges, hogy az 1. és 2. ábrabeli példának megfelelően atöm-50 böeskék és a futógyűrűk között kismérvű játék legyen. A 6. és 7. ábrabeli példákban a (19) és (20) engedékeny kapcsolószervek eltérő kiképzésűek. A fentiek ulán működésük nem szorul bővebb magyarázatra. 55 A 8. ábrabeli példánál két-két szomszédos tömböcske közé merev (21) kapcsolótag van iktatva, mely oly hosszúságú, hogy nem tud pontosan érintősen beállni s ennek folytán a tömböcskéknek általa kap- 60 csolt végeit a feltüntetett helyzetekbe billenti el. A 9. ábra értelmében egyáltalán [nem alkalmazunk kapcsolórészeket a tömböcskék között, melyek végei úgy vannak le- 65 ferdítve, hogy egymást kölcsönösen a kívánt helyzetben tartják. A töiinböcskék futófelületei ezen esetben egymáshoz képest úgy vannak eltolva, hogy az olajnyomás által előidézett nyomaték a tömböcskék ál- 70 tal egymásra kifejtett nyomatékkal ellentétes értelemben hat. Ha azonban a tömböcskéknek a forgásirányában mellső végeit legömbölyítjük ,ezen ellenhatást meg is szüntethetjük. 75 Természetes, hogy egyidejűleg kalitkát és távtartó részeket is alkalmazhatunk s emellett a futófelületeket egymáshoz képest eltoltan, vagy normálisan képezhetjük ki. Szabadalmi igények: 80 1. Csapágy, jellemezve két futófelület között kis játékkal elrendezett tömböcskesor által, mely tömböcskék alakjuk (egymáshoz képest eltolt futófelületeik) vagy a reájuk ható olajnyomások, vagy 85 egymás közli kapcsolatuk, vagy reájuk liató egyéb erők folytán úgy állnak be, hogy a tömböcskék futófelületei és a futógyűríík között ékalakú lerek képződnek, melyekbe a csapágy működése- 90 kor a kenőola j beszoríttalik. 2. Az 1. alatti csapágy kivileli alakja, melyei az jellemez, hogy a tömböcskék egymástól kellő távolságban billenlielően vannak egy közös tartón elren- 95 dezve s mindegyik lömböcske két futófelülete egymáshoz képest a keringés irányában el van tolva. 3. Az 1. alatti csapágy kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a tömböcskék köz- 100 vetve, vagy közvetlenül úgy támaszkodnak egymáshoz, hogy mindegyik tömböcske két végére erőpár hat, mely a tömböcskét úgy állítja be, hogy közte és a futógyűrűk között ékalakú terek 105 képződnek. 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda. Budapest.