92848. lajstromszámú szabadalom • Felületi sürítő

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 92848. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Felületi sűrítő. Société des Condenseurs Delas Páris. A bejelentés napja 1925. évi december hó 31-ike. Franciaországi elsőbbsége 1925. évi január hó 2-ika. Tudvalevő dolog, hogy felületi sűrítőknél és hasonló készülékeknél, melyek arra szolgálnak, hogy egy csőnyaláb külső felületén, mely csőnyaláb csöveinek belsejé-5 ben hűtő folyadék áramlik keresztül, a gőz lecsapassék, a hőkicserélőfelület hővezetőképessége határolva van és pedig többek között a csapadéknak a csöveken való csepegése által, másrészt azáltal, 10 hogy a gőz a nyaláb közepe táján fekvő csövekhez többé-kevésbbé nehezen juthat, továbbá azáltal, hogy a gőzzel kevert, nem sűríthető gázok vannak jelen. Különböző szerkezeteket hoztak már 15 javaslatba e három kedvezőtlen tényező hatásának kiküszöbölésére. A csöveken csepegő csapadék szigetelő hatásának csökkentésére azt a megoldást eszelték ki, mely szerint a csőnyalábban 20 terelőszereveket rendeztek el, melyek a felsőbb részben elhelyezett csövektől származó folyadékot összegyűjtik és közvetlenül az alsó részbe vezetik, miáltal a felsőbb részben elhelyezett csövekről való 25 lecsepegést megakadályozták. Ezeknek a terelőszerveknek azonban az a hátránya, hogy a gőz áramlásának útjában akadályokat alkotnak és a megterhelhetőség tekintetében is veszteséget okoznak, ami pe-30 dig az elérendő céllal különösen ellentétben áll, főleg ha pl. a sűrítő valamely hőerőgépből távozó gőzök sűrítésére szolgál. Másrészt léteznek oly szerkezetek, melyekben a csövek, ahelyett, hogy függő-85 leges vonalban egymás alatt volnának elrendezve, akként vannak kiképezve, hogy az a folyadék, mely valamely alsó tagról esik alá, érintőlegesen vagy gyakorlati értelemben véve ily módon találkozik avval a taggal, mely közvetlenül alatta van 40 elrendezve. A csapadék ily módon halad csőről csőre és mindegyik csövön ezen az úton, melyen a lecsepegés végbemegy, mimellett az oldalfelület törésének van alávetve. Mindazonáltal ily módon nem lehet 45 megakadályozni a csapadéknak az alsó csöveken való összegyülemlését, ha csak nem alkalmazunk oly terelőszerveket, milyenekről fentebb említést tettünk. Ezeknek a terelőszerveknek azonban megvan- 50 nak a már fentiekben jelzett hátrányai. Ami már most a felület hőkicserélőképesség korlátoltságára vonatkozó második okot illeti, a gyakorlati kísérletek azt mutatták, hogy a legcélszerűbb a lehető 55 legnagyobb számú csövet kitenni a lecsapandó gőz közvetlen áramlásának, hogy ezáltal megfelelő elrendezéssel a gőz lecsapatásában részt nem vevő csövekben megtakarítást érjünk el. 60 Végül pedig, hogy a nem sűríthető gázokat eltávolíthassuk, ezeket egy alkalmas exhaustor segélyével a csőnyaláb alsó résziébe szívatjuk be, ahol azok sűrűségkülönbségük következtében összegyűl- 65 nek, minthogy azok mindenkor nehezebbek, mint a sűrítendő gőz. Mindazonáltal ezek a gázok a készülékben mindenkor egy bizonyos nyomást idéznek elő, ami hozzájárul a gőzök mindenkori feszültsé- 70 géhez. Ez a körülmény egy hőerőgép sűrítőjóre nézve ártalmas és jelenléte szigetelő hatást fejt ki a hokicserélő felületre. Jelen találmány tárgya egy különleges csőnyalábelrendezés és pedig oly módon, 75 hogy az egyik részen nagyszámú cső legyen. kitéve a sűrítendő gőz közvetlen áramlásának, hogy továbbá a csapadék