92705. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a szénnek állandó üzemű függélyes kamrákba való bevezetésére
Megjelent 193Q. évi április hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI j^gj^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 92705. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Berendezés a szénnek állandó üzemű függélyes kamarákba való bevezetésére. Dr. Ing1 . Koppers Heinrich gyáros Essen. A bejelentés napja 1925. évi október 22-ike. Függőleges kamrájú. állandó üzemű széndesztilláló kemencéknél ismeretes a szén bevezetése minden oldalon szabadon függő oly bevezetőcső által, melynek alsó 5 éle a legmagasabb hőmérsékletek fejlesztési zónájában fekszik. Ez azon célból történik, hogy a hideg szenet lehetőleg azonnal lényeges hevítés nélkül hozzuk a legmagasabb hőmérséklet fejlesztési zónájá-10 ban uralkodó ömlesztési hőmérsékletre, hogy felesleges hőveszteségeket elkerüljünk és hogy egyidejűleg önmagában véve ismert módon a szénbevezetés és a gázelvezetés között pontos elkülönítést ér-15 jünk el. A felfelé távozó desztillációgáz hőt szállít a bevezetésre kerülő szénhez. Ehhez hozzájárul, hogy a fűtött kemencerészek sugárzó hője a szenet, ha vékony réteg-20 ben is, befolyásolja, még mielőtt a szén a tulajdonképeni desztillálótérbe jut. Ezen hátrány a szénbevezetőcső alsó részében mutatkozik és az eddig szokásos bevezetésnél odasülést és oly lerakodások kelet-25 kezését eredményezi, melyek állandóan nőnek és a szénnek a tulajdonképeni lepárlási térbe való átlépését megakadályozzák. A találmány értelmében ezen hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy a töltőberen-30 dezés azon részét, melyen belül a szén lecsúszása lerakodások képződése által megakadályoztatik, megfelelő hűtés által túlságosan magas hőmérsékleti fokozat felvétele ellen megvédjük, amiáltal az oda-35 sülést előidéző okot megszüntetjük. Ezen célból a bevezetőcső számára jó hővezetőt alkalmazunk, úgyhogy az ezen bevezetőcsőre jutó hő a vasfalban való eloszlás folytán a cső belsejében levő szén hőmér-40 sékletére gyakorolt befolyása tekintetében annyira csökken, hogy a szén odasülése többé be nem áll. A szénbevezetőcső és a tulajdonképeni kemence kamara közötti tűzálló falazatban magában gázátlépési nyílások vannak kiképezve, melyek a gázt 45 felfelé a gázgyüjtőtérbe juttatják, amelyből azt azután elszivatjuk. A forró gáz, valamint a kemencetömb részéről származó hősugárzás és hővezetés által is bizonyos hőmennyiség kerül a lefelé ván- 50 dorló szénre leadásra már akkor is, amikor a szén a töltési tölcsérben foglal helyet. Ha a vándorló szén és a tűzálló falazás között nem alkalmazunk jó hővezető réteget, pl. vasat, úgy a kizárólag tűzálló 55 anyagból készült bevezetőcsőben fellépő hőbevezetés az ekkor bekövetkező hőtorlódások miatt a tüzelőanyag rosszabb hővezetése folytán a szénnek már ismertetett odasülését eredményezi. Jó hővezetőknek a 60 tüzelőanyag és a felülről jövő, hideg szén közé való beiktatása által a bevezetett hő oly nagymértékű eloszlását érjük el, hogy ezen hő a szénre az odasülés szempontjából többé már nem hatásos. 65 Ismeretes ugyan az ilyen állandó üzemű, függélyes kemencék számára töltőbetéfeknek befüggesztése a felső retorta- vagy kamaratorkolatba azon célból, hogy a gáznak a kamarából való elvezetése biztosíttas- 70 sék. A találmány tárgyánál azonban továbbra is megőrizni kívánjuk azon előnyöket, melyek a szénnek a legmagasabb hőmérséklet fejlesztési zónájába való, lehetőleg közvetlen átvezetéséből adódnak. Az 75 alkalmazásra kerülő vaslemezeket túlságosan nagy hőbevezetés ellen még vízhűtéssel is elláthatjuk akként, hogy a lemezeken alsó végükön csövek hatolnak át, melyeken célszerűen a cirkulációs eljárás szerint 80
