92690. lajstromszámú szabadalom • Elektromos preciziós melegvízfűtés
Megjelent 1930. évi április hó 337 -én . 1.1 AGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93690. SZÁM. — VH/i. OSZTÁLY. Elektromos práciziós melegvízfűtés. Graber Ottó műépítész Luzern (Svájc). A bejelentés napja 1926. évi április hó 24-ike. Svájci elsőbbsége 1925. évi április hó 29-ike. Noha az elektromos fűtés lakószobák fűtésére minden egyéb fűtési nemmel szemben lényeges előnyökkel bír, általános alkalmazását a nagy áramköltség hátrál-5 tatja. E nagy üzemköltségek egyik főoka abban állt, hogy nem rendelkeztünk olyan szabályzási móddal, melynek révén a hő termelést önműködően biztosan meg lehetett szakítani, ha a hőmérsék az egyéni 10 kívánalmaknak megfelelő fokot elérte 9 viszont önműködően megindítani, ha a bőmérsék a megszabott határ alá süllyed, Baktereológiai célokra már használtak ugyan elektromos kemencéket önműködő lö kapcsolókkal, melyeknek egyikét a kemencével fűtött tér hőmérséke, másikát pedig magának a kemencének hőmérséke ve zérelte, de az ilyen kemencék szobák, ter. mek, műhelyek, stb. fűtésére nem alkal-20 masak. Az elektromos szárazkályhák tudvalevőleg száraz meleg levegőt szolgál tatnak s a meleg a szobában egyenlőtlenül oszlik el. A központi fűtések nem bírnak ezen hátránnyal ilyen mérvben 8 25 emellett olcsóbbak is az elektromos üzemnél. A központi fűtéseknek azonban hátrányuk, hogy nagy befektetést igényelnek, mimellett az alkalmas tüzelőanyag beszerzése sem mindig lehetséges, szakértői ke-30 zelésre van szükség, a hatásfok pedig aa elektromos fűtéshez képest a csővezetékekben fellépő hőveszteségek folytán igen tetemes. E két fűtési mód előnyeinek egyesítésére és hátrányainak kiküszöbölé-35 sére, továbbá egyes szobák egymástól független fűtésének lehetővé tételére és tüzelőanyaghiány esetén való tartalék gyanánt már ajánlották elektromos fűtőellenállásoknak az ismert melegvízfűtőtestekbe 40 való szerelését. A fűtőáram be- és kikapcsolása eddig rendszerint kézzel történt a ez esetben — épp úgy, mint a szilárd tüzelővel táplált kályhák használatánál — rendszerint több hőegység termeltetett, mint amennyit a szobában lévő személyek 45 hőszükséglete indokolt volna. Minthogy a külső hőmérsék folytonosan ingadozik, majdnem lehetetlen a fűtendő szobáknak állandóan azonos hőfokon való tartása, noiia, ez pl. kórházakban igen előnyös 50 lenne. Az elektromos fűtőáram használatának terjesztésére már ajánlották továbbá alacsony áram-árú időszakokban elektromos úton meleget termelni s ezt hőtárolóban tárolni, hogy a magas áram- 55 ár idején a fűtendő terekben felhasználható legyen. E célra óraművel vezérelt kapcsolókat használtak, melyek a fűtőaramot a megfelelő időpontokban be- vagy Kikapcsolták. Az ilyen kapcsolók azonban 60 n szoba hőmérsékétől függetlenek voltak. Ennek folytán az ilyen fűtőberendezéseknél is általában több meleg termeltetett, mint amennyire szükség volt s épp ezért ezek sem voltak a szilárd tüzelőt hasz- 35 náló ismert fűtésekkel szemben versenyképesek. A megkívánt hőmérsék elérésekor a fűtőáram kikapcsolására ajánlottak már kénesőkontaktushőmérőket, a fűtőaram vezérlésére szolgáló momentkapcso- 70 lót működtető relais ki- és bekapcsolására. A gyakorlatban azonban az ilyen vezérlőszerkezeteik a ki- és bekapcsolandó nagy árammennyiségekrie való tekintettel nagy kilkapcsolóutakat s ennek folytán m óment- 75 kapcsolóknál aránylag nagy erőkifejtést igényeltek, mimellett a kontaktushőmérőket nem lehetett közvetlenül a fűtőáramkörbe, hanem legfeljebb egy gyengeáramkörbe iktatni s még ilyenkor is hamar el- 80
