92681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos gépek mágnesmezejének szabályozására

— 2 — fog. Ha azonban a külső ellenállás csök­kenése és a hasznos áram erőssége bizo­nyos értéket ért el, akkor a primér mező a telítési állapothoz közeledni fog, míg a 5 fegyverzetáram visszaható mezeje, ha al­kalmas szórási ösvények állanak rendel­kezésre, mindig tovább növekedik, úgy­hogy ettől kezdve a segédáram gyöngü­lése és a hasznos feszültség csökkenése kö-10 vetkezik be. A külső áramkör rövidre zá­rásakor a hasznos áram bizonyos határ­értéket ér el. A 2. ábrán ilyen gépnek ismert rövid­zárási karakterisztikája, nevezetesen a 15 gerjesztő árain, mint (Ox) abscissa és a hasznos áram, mint (Oy) ordináta közt lévő összefüggés van feltüntetve, ha a külső áramkör röviden van zárva, azzal a feltevéssel, hogy a gerjesztő áramot a 20 hasznos áramtól függetlenül változtatjuk és hogy a gépet, a karakterisztika felvé­tele előtt, teljesen megfosztottuk mágnes­ségétől. A görbe elején megközelítő ará­nyosság áll fenn a gerjesztő és a hasznos 25 áram közt, míg a görbe további részén a hasznos áram mindkisebb mértékben nö­vekedik, mint a gerjesztő áram. Ha a fegyverzet és a mágnestekercs sériesben van kapcsolva, akkor, a telkervényszámok 30 bizonyos viszonyánál, az (0) koordináta­kezdőpontból kiinduló (12) sugár mutatja, hogy milyen mezőáram, mint abscissa, tartozik a fegyverzet-hasznos-áramhoz, mint ordinátához ós a (112) metszési pont 35 megadja azt az áramot, melyr et a gép, séries-kapesolással való gerjesztésnél, a rövid zárlatban szolgáltatni fog. Hogy ezt az áramot kisebb értékre korlátozzuk, tudvalevőleg a séries-kapcsolású tekercs-40 csel párhuzamos ellenállást lehet alkal­mazni. Ekkor a (13) sugár a mező- és a fegyverzetáram közt lévő összefüggést mutatja, és a (113) metszési pont ordiná­tája a határáramot adja a rövid zárlat-45 kor. Ha oly messzire megyünk a 2. ábrán feltüntetett példánál, hogy a párhuzamos ellenálláson ugyanaz az áram folyik ke­resztül, mint a mágnestekercsen, úgyhogy a (14) sugárnak bizonyos ordinátához tar-50 tozó abscissája fél akkora, mint a (12) sugáré, akkor a (14) sugár a rövid-zárási karakterisztikának egyenes vonalú részé­vel összeesik, tehát nem szolgáltat hatá­rozott metszési pontot a rövidzárási ka-55 xakterisztikával; ilyen párhuzamos ellen­állásnál tehát stabil szabályozás többé nem lehetséges. Az áram, mely, ilyen pár­huzamos ellenállás alkalmazásakor, kelet­kezik, kis véletlenségek, pl. a remanens mágnesség értékében bekövetkező csekély 60 változás folytán, tág határok közt változ­hatik. A találmánynak megfelelő (4) betéttest alkalmazásával már most a rövidzárási karakterisztikát tetszés szerint lehet vál- 65 toztatni. A 3. ábrán rövidzárási karakte­risztikáknak egész serege van kirajzolva. . A (21) görbe arra az esetre érvényesi, ami­kor a (4) betéttest a legmélyebb helyzet­ben (a fegyverzet közvetlen közelében) 70 van és azonos a 2. ábra (11) görbéjével. Ha kifelé toljuk a (4) betéttestet, akkor a (22) karakterisztikát, majd sorjában a (23, 24, 25) karakterisztikát kapjuk. Ez eset­ben szükségtelen a mágnestekerccsel pá»- 75 huzamos ellenállást alkalmazni a szabá­lyozáshoz. A (26) sugár a 3. ábrán, mely a 2. ábra (13) sugarának felel meg, a görbe­sereg valamennyi görbéjét kedvező szög" alatt metszi. Az elért rövidzárási áramo- 80 kat a (121, 122, 123, 124, 125) pontok ko­ordinátái adják. A (4) betéttestnek a pó­luskeresztmetszethez képest alkalmasan való méretezésével, pl. a határáramnak a maximális áram egytized részére való sta- 85 bil szabályozása érhető el. Igen előnyös ez pl. az elektromos fényívvel való hegesz­tésnél. Ugyanazzal a géppel, idegen ellen­állások nélkül, egészen nagy és egészen kicsiny hegesztési munkákat lehet vé- 90 gezni, mimellett az áram 500-tól egészen 50 amperig változik. Igen nagy előny az, hogy a séries­kapcsolású tekerccsel párhuzamos ellen­állások használatát mellőzni lehet, mert 95 az ilyen ellenállások nemcsak a fokozatok korlátolt száma és a kontaktusellenállás határozatlansága miatt hátrányosabbak az itt ismertetett módszernél, hanem még azzal a hátránnyal is járnak, hogy az 100 induktivitással terhelt mágnestekerccsel párhuzamos, indukciómentes ellenállás, hirtelen áramváltozásoknál, a mágnes­áramnak egészen más arányát eredmé­nyezi a fegyverzet-áramhoz, mint a 105 staeionáris üzemállapot alatt. A találmány szerkezeti anyagokban való nagy megtakarítást is enged meg. Ha pl. az 1. ábrának megfelelő gépnél, a rövid­zárási áramot, szabályozó pólusok haszná- lto lata nélkül, csak a mágnestekerccsel pár­huzamos ellenállás használatával akarjuk változtatni, akkor a mágneses áramkör­ben a telítést úgy kell megválasztani, hogy kis áramnál és a párhuzamos ellen- 115 állás alkalmazásánál is a mező- és a fegy­verzet-ampértekervények közt a viszony a stabil üzemhez szükséges értékű legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents