92679. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék habképző folyadékok vagy tüzet oltó hab előállítására

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JnHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93679. SZÁM. — XVIII b. OSZTÁLY. Eljárás és készülék habképző folyadékok vagy tüzet oltó hab előállítására. Excelsior Feuerlöschger&te A.-G. és Burmeister Hans mérnök Berlin. A bejelentés napja 1926. évi április hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi május hó 8-ika. A találmány habképző folyadékok vagy tüzet oltó hab előállítására szolgáló eljárásra és hozzá való készülékre vonatkozik. Ismeretes, hogy habképző folyadékok elő-5 állítása céljából szárazon vagy nedvesen tartott vegyszereken keresztül nyomás alatt álló vizet vezetnek: Ez a nyomás alatt álló víz a vegyszernek vagy csupán egy részét oldja fel és mint telítetlen vagy telített 10 oldat vezettetik tovább vagy pedig a feloldott vegyszereken kívül még szilárd, azaz fel nem oldott vegyszereket is ragad magával. Az oldatok összetalálkozásakor a vegyszerek tulajdonságaiból kifolyólag szénsav 15 válik szabaddá, melyet azonban az egyik habképzőszer, mely a vegyszerek egyiké-; hez adagoltatotl, lekötve tart. Ezeknek az eddigelé ismert eljárásoknak < hátrányai a következők: 20 a) Az előállított hab úgyszólván sohasem közömbös. Ennek az a következménye, hogy a vegyszereket nem használjuk ki helyesen, hogy továbbá a hab minősége, különösen ha sav van fölöslegben, felette 25 szenved. b) Az ismert eljárásoknál alkalmazott készülékek és berendezések nyomás alatt működnek és utántöltésük üzemközben lehetetlen. 30 c) Ha az ilyfajta készülékeket és berendezéseket üzembe helyeztük, akkor a vegyszereket vagy az utolsó cseppig fel kellett használnunk vagy pedig a maradékot a készülékekből utólagosan el kellett távo-35 lítanunk, minthogy az a nedvesség folytán összecsomósodott vagy kikristályosodott. d) A készülékek használat után gondosan megtisztítandók és kiszárítandók, ha azokat hosszabb időn keresztül készenlétben kívánjuk tartani, 40 e) A választás az alkalmazandó vegyszerekben korlátolt. Részben oly vegyszereket kell használnunk, melyek rossz minőségű habot adnak. f) Az előállított habnak szívósság tekin- 45 telében való szabályozásra nagy nehézséggel jár. Az ilyfajta készülékek és berendezések hátrányait jelen találmány megszűnteit. Az említett készülékekkel ellentétben, jelen ta- 50 láhnány szerint nem nyomunk nyomás alatt álló vizet a vegyszereken keresztül, hogy ezeket feloldjuk, hanem a vegyszereket a munkafolyamat alatt állandóan pontosan meghatározott mennyiségben víziben 55 feloldjuk, vagy ehhez adagoljuk. Az ily módon keletkezett keveréket azután a felhasználás helyére vezetjük tovább. A mellékelt rajzból a tekintetbe jövő készülékek működési módja megállapítható. 60 Maga a rajz a tekintetbe jövő szerkezeti megoldást csak vázlatosan mutatja be. A hengeres a tartányt a közbenső (b) fenék két részre osztja. A felső (c) rész a porított vagy folyékony vegyszerek felvételére és 65 elraktározására szolgál, míg az alsó (d) rész a keverőkamra, melyben a vegyszerek vízben feloldatnak vagy a vízhez adagoltatnak. Nem okvetlenül szükséges, hogy a felső rész, miként a rajzon vázlatosan fel 70 van tüntetve, egy hengeres tartánynak részét alkossa, hanem nagy készülékeknél .... vagy helyhez kötött berendezéseknél külön darabból is állhat. Lehet tehát pl. egy elkülönített tartány a vegyszerek felvételére, 75