92579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás len, kender és hasonló rosttartalmú növények feldolgozására
Megjelent 193Q . évi április li ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92579. SZÁM. — XlV/a. OSZTÁLY. Eljárás len, kender és hasonló rost-tartalmú növények feldolgozására. Kuhlmanii Erzsébet Yilma magáiizónő Breslau. A bejelentés napja 1926. évi február bó 9-ike. A találmány eljárás len, kender és hasonló rost-tartalmú háncsnövények feldolgozására vonatkozik. Eddig a mezőn aratott és magtalanított kenderszálak a háncs 5 eltávolítása céljából áztatási eljárásnak lettek alávetve és pedig vagy harmatáztatás vagy hidegvíz vagy melegvízáztatás által. Ezután a kendert megszárítottuk, törőgépen törtük és kézzel vagy gép segé-10 lyével tiloltuk. Ezen eljárás hátrányai a következők: Az áztatási folyamat harm atáztatá s használata mellett több hétig tart, sőt a mol egvízáztatás is több napig, az áztatási 15 folyamatot gondosan kell ellenőrizni, mert különben, ha a bakteriológiai folyamat korán vagy későbben megszakíttatik, akkor az anyag sérelmet szenvedhet és azon kívül ezen áztatási folyamát lényeges 10 súlyvesEteséggel is jár. A töréis célja a szár üreges testét apró, kb. 1 cm. hosszú darabokra törni, emellett a rost gyengíttetik GlS' 8/ törés folytán további nagy roötveszíteséget szenvedünk, 15 minthogy a rostok bizonyos részei a letört külső háncsra tapadnak. A kender tilolásának célja a rostot lehetőleg tökéletesen rátapadó háncsrészektől megszabadítani, ami a rostnak hossz-0 irányában való gyakori ütés és rángatás útján eszközöltetik, miáltal a rostoknak kb. 30—40%-a alacsonyabb értékűvé válik. Mindezen hátrányokat megszüntetni a találmány szerinti eljárásnak célja, mely 5 abban áll, hogy a mezőn aratott és magtalanított kendert levegőben előmelegítjük, mely levegőnek hőmérséklete 50—70° C és mely aránylag magas nedvességtartalommal bír. Azután az anyagot kb. hasonló hőmérséklettel, azonban csekély ned- 40 vességtartalommal bíró levegőben utánszártjuk. Ezen szárítási eljárás folytán a kender szára oly merev lesz, hogy a szárnak fás teste finom resztekre széjjelforgácsolódik és az inkrustáló alkatrészek a 45 héjjal együtt porrá válnak, mihelyt a kenderszárakat egy sík felületen enyhe kalapácsütéseknek, azaz rázkódtatásoknak vetjük alá. A kenderszárak ily kezelése mellett a rost nem szienved, a rostot egész 50 mennyiségében kapjuk természetes világos színben, miáltal a fehérítő-eljárás egyszerűsíttetik és a rostot megtámadó vegyszerek használata mellőzhető, mert az egyszerű rét- vagy napfehérítós elegendő. 55 Ezen eljárás további előnye, hogy a kender rázkódtatása alkalmával széjjelforgácsolt faré&zecskék cellulosegyárak által tovább feldolgozhatók, ami az eddigi eljárásoknál lehetetlen volt. 60 Az eljárás egy foganatosítási módja a következő: A mezőn aratott és magtialanított kendert oly helyiségbe hozzuk, melyben a levegő 50—70° C-ra fel van melegítve és 65 melynek nedvességtartalma kb. 70%. A kendert ezen heyiségben egynéhány óráig hagyjuk és azután a szárító helyiségbe szállítjuk, melyben a hőmérséklet szintén 50—70° C, azonban a levegő nedvességtai'- 70 talma oly csekély, hogy a kender megaszaltátik. Közvetlenül ezután a kendert sík felületen kiteregetjük és kézzel vagy gép segélyével enyhén kalapáljuk, mire a kender a fonóművelet részére alkalmassá 75 válik. Ugyanezen eljárás hasonló eredménnyel rostanyagot tartalmazó más növényeknél is alkalmazható.
