92566. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus szőnyegcsomózó és szövő gép

— 10 — uek, amelyben a csokor már kialakítta­tott is, a 28—30. ábrabeli példánál e szá­raknak a csokor képezése céljából a lánc­fonalakhoz. viszonyítva összetett mozgást 5 kell végezniöfc, vagyis a fogópcIáknak először a két láncfcnal síkja alatti hely­zetbe kell jutatok, ami vagy a fogók, vagy a láncfonalak vagy mindkettőjük elmoz­gatása révén érhető el: ezután a fogó-10 pofáknak egymásfelé kell közeledniök és végül a láncfonialak közül újból kiemel­kedni ők. Az eddig ismertetett csokorsodróknál a csokorfonál felfektetése a szövet síkjával 15 párhuzamosan történt oly módon, hogy a csokcr felvételére szolgáló két kitolt lánc­fonal a szövet síkjával párhuzamos közös síkban feküdt. A csomózókészülék azon­ban egyszerűsíthető, ha a csokor felvitele 20 céljából kitolt láncfonalpárak különböző magasságokba olyként emeltetnek meg és fordíttatnak kissé el, hogy a két láncfonal a szövetsíkra, lényegileg merőleges síkba kerüljön, mikor is a, csokorfonál a lánc-25 fonal párra ugyancsak a szövetsíkhozi ké­pest merőleges helyzetben fek tettetik. Ezen elrendezés lehetővé teszi, hogy a csokorfonaila'it közvetlenül a. színválogató fonaladogiatója helyezze a láncfonalpárra 30 s a fonaladogiatótól közvetlenül a csokor­sodró vegye át. A 32—35. ábrában egy láncfonalirá­nyító vagy láncfonalvezető olyan példája van. feltüntetve, mely a láncfonalpárt a 35 csokorképzéshezi szükségelt kellő hely­zetbe, a szövet-síkra merőleges síkba hozza. Ezen ábrák értelmében a láncfonalveze­tőt két (110) korong képezi, melyek a (110a) harántrész révén egymással mere-40 ven vannak kapcsolva és (111) csapok ré­vén a (180) tokban (57. ábra) foroghatóan vannak ágyazva. A (110) korongok kerü­letükön két szektor aliakú (114. 115) ki­metszéssel bírnak, melyek között a (113) 45 fog fekszik. Ezen láncfonalvezető a (112) csuklóban hozzákapcsolt és egy (51) ve­zértáresa. (57. ábra) révén működtetett rúd által a következőképen működtet­hető: 50 A láncfonalvezető eredetileg a 32. ábra­beli helyzetben Van, úgyhogy (114) kimet­szése van a. megemelendő egyik (7) lánc­fonal fölött. Ezen láncfonal már most megemeltetik 55 s a (114) kimetszésbe kerül, mire a (110) korongok a 34. ábrabeli helyzetbe fordít­tatnak el, úgyhogy immár a (115) kimet­szés kerül a másik megemelendő (7) lánc­fonal fölé, mely ekkor a (115) kimet­szésbe emeltetik be. A (110) korongok 60 ekkor tovább fordíttatnak el, mindaddig, amíg (35. ábra) a két láncfonal egymás­fölé, közös függélyes síkba kerül. Ezen helyzet elértével a, színválogató által ki­választott fonaladogató a láncfonalveze- 65 ték két (110) korongja között felülről úgy toilatifc be, hogy egyrészt a láncfonal­vezetőbe befektetett láncfonalpár és más­részt a fonal vezető (110a) hátfala közé ha­toljon. Ezen viszonosi helyzetet tünteti fel 70 alaprajziban a 39. ábra, melyen a fonal­adogatót (120) jelzi. A (228) tartó a cso­korfonal lemietszésére szolgáló késit, to­vábbá a csokorsodrókiat és a csokorhúzót hordja és közvetlenül működik össze a 75 (120) fonialadogatóval. A fonaladogató magia a 38. ábrán oldal­nézetben, a 37. ábrán a 38. ábra jobbolda­láról nézett hom-loknézetbeii s a 37a. ábrán a 38. ábra baloldaláról nézett hátsó nézet- 80 ben van feltüntetve. A fonaladogató há­rom (121, 122) és (128) csíptetőt hord, me­lyek kis fogókból állnak s három helyen fogják meg a csokorfonalat. Az alsó (128) csíptető a cisokorfonalat vége közelében 85 fogja meg, a szomszédos (122) csiptető a csokorfonalat a (128) csiptetőtől akkora távolságban fogjia meg, hogy a (110) lánc­fonalvezető által rögzített (7, 7) lánc­foualpár a (128) és (122) csíptetők között 90 elférjen, a felső (121) csiptető pedig a cso­korfonalat a középső (122) csiptetőtől akkora távolságban fogja meg, hogy a fo­nalnak a csokorképzéséhez szükségelt da­rabja a (121) és (122) csíptetők között le- 95 metszhető legyen. Mindegyik csiptető egy helytálló és egy mozgó pofából áll, mely utóbbi a (123), ill. (123a) és (123b) csapon forduló kétkarú emelőre van szerelve. Az fc emelőket (126), ill. (127) lapos rúgok szo- 10C rítják zJáróhelyzetbe. A két alsó csiptető (122) és (128) emelője egymással a (130) csapon ágyazott (129) emelő révén van kapcsolva. A (228) tartóban két (148) és (149) rúd (44. és 45. ábra) függélyesen öl- I0r tolhatóan van elrendezve; e rudak ferde síkokkal vannak kiképezve, melyek a ru­dak letoilásakor a (121) ós (122) csiptetők (124) és (125) szabad végeivel össze­működve, ezeket oldalt tolják el s ezáltal in a. (121a) és (122a) pofákat nyitják, míg a (128a) csíptetőt a (129) emelő nyitja a (125) csiptetővég révén. A (228) tartón továbbá a helytálló (131) penge (41. ábra) és a (133) csap körül (40. és 41. ábra) lenget- 11, hető (132) kés van ágyazva, melyet a csomózókészülék egy vezértárcsája a (134) rúd révén az eredményvonalas helyzetbe

Next

/
Thumbnails
Contents