92508. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán gőztúlhevítővel

elgőzösítésben. A táblázatban ezt a 160,25 és 15 számok jelzik, melyek körülbelül az elgőzösítósi számok új elosztását fejezik ki. Emellett a kazán hatásfoka és a gőz 5 nedveisségi foka ugyanaz mariad. ; A magyarázat röviden abban rejlik, hogy az első A. csoport nem képes kétezer annyi meleget a magasabb kazánterhelésnél felvenni, így tehát a fűtőgázok maga-10 sabb hőfok mellett érik el a B. és C. csoportokat, mint 100% terhelés esetén, úgyhogy ezen csoportok nagyobb hőmennyiséget képesek felvenni. A kazánnak ezen viselkedése terhelés-15 ingadozásoknál az eddig szokásos túlhevítő elrendezéseknél a gőz túlhevítósére a következő befolyással bír: A túlhevítés a kazánterhelés változásánál növekedhetik vagy csökkenhet és pedig különböző 20 mérvben; emellett igen fontos az a hely, ahol a túlhevítő el van helyezve. Ha a ka/üii nagyobb terheléssel tartatik üzemben, akkor a tényezők egész sora befolyásoltalak és pedig: a tüzelésben fejlesztett 25 fűtőgázok mennyisége növekedik: az .a sebesiség, amellyel ezek a gázok a kazán és a túlhevítő felett elvonulnak, ugyancsak növekedik, a, fejlesztett gőzmennyiség ig nagyobb lesz és ugyanígy a gőz 30 sebessége is a túlhevítőn át; azonkívül a tüzelési hőmérséklet is fokozható. Ezek a változások a túlhevítési fokot befolyásolják, tekintet nélkül a túlhevítő helyzetére. Ez, a helyzet azonban hozzájáruló 35 hatással van, mely a túlhevítés változásaira fontos. A gázok, mint említettük, nagyobb terheléseknél a kazánnak a tüzeléstől távolabb fekvő részeit magasabb hőfoknál érik, mint alacsonyabb terhelé-40 sejtnél. Ha a túlhevítő ezen távolabb eső részek közelében fekszik, akkor a gázokat nagyobb terheléseknél ugyancsak magas hőfokon fogja, kapni, vagyis emelkedő terheléssel magasabb túlhevítés! fog adni. 45 Másrészt egy a tüzeléshez közelebb fekvő túlhevítő, ezen szempontból tekintve, magas terhelésnél csekélyebb túlhevítést fog szolgáltatni. A találmány értelmében ezen ingadozá-50 sok teljesen vagy közelítőleg teljességgel elkerültetnek. A (10) túlhevítő elemek az 1. és 2. ábrabeU berendezésnél a (9) vezetékből és a (11) gyüjtőkamrából, valamint a (12) közbenső kamrákból kapják a ned-55 ves gőzt ós a forró gőzt (13) közbenső kamrákba és a (14) gyüjtőkamrába vezetik. A (10) túlhevítő elemek a (2) vízkam rákba beépített csődarabok között haladnak és a (3) vízcsövek között fekszenek, A (10) elemek úgy vannak elrendezve, 60 hogy majdnem mindenütt ott, ahol kazánfütőfelület fekszik, túlhevítőfűtőfelület is jelen van. A túlhevítőfűtőfelületet ugyancsak három szakaszra osztottan képzelhetjük e] 65 és pedig az első szakaszt a kazáncsövek A. csoportja mellett fekvően, a második szakaszt a kazáiicsövek B. csoportja mellett és :a harmadik szakaszt a kazáncsövek C. csoportja mellett. Ekkor a túlhevítő 70 által a kazán 100%-os terhelésénél felvett i000—1000 liőegységből az első csoport 850, a második 100 és a harmadik csoport 50 hőegységet fog felvenni. Ha a kazáiitei'helést 200%-ra fokozzuk, 75 akkor a harmadik túlhevítőcsoport viszonylagos liőfelvétele épenúgy nem marad állandó, mint ahogyan a harmadik kazáncső,csoport hőfelvétele sem marad állandó és pedig ugyanazon okból. Azok 80 a magasabb hőmérsékletek, melyekkel a gázok a vízcsövek B. és G. csoportjában fekvő túlhevítő elemeket érik, arra készteti ezeket az elemeket, hogy aránylag több hőt vegyenek fel a nagyobb terhelés- 85 nél, úgyhogy, mint az a fentebbi táblázatból kitűnik, a három túlhevítő szakasz nem vesz egyenkint kétszer annyi hőt 200% kazánterhelésnél fel, mint 100% terhelésnél, hanem 1600, ill. 250, ill. 150 hő- 90 egységet, mikor is az eltolódás épolyan, mint a kazánesoportok hőfelvételénél. Ahelyett, hogy a túlhevítő összes hőfelvétele több vagy kevesebb volna, mint kétszer annyi, mint 100% kazáníerhelés- 95 nél, az épen kétszer akkora. Más kazánterheléseknél a különböző túlhevítőrészek hőf elvételének változása mindenkor párhuzamos lesz a különböző kazánrészek hőfelvételének 'eltolódásához. Ezen szokásos 100 gőzfejlesztőknél, melyek beépített túlhevítőkkel vannak felszerelve, a változások, melyek a. kazánnak csak egy kis részét, vagy oly részét befolyásolták, melyben a gőznek csak igen kis törtrésze fej- iq5 lesztetetít, ahol tehát a változás hatása az összes gőzmennyiségre csekély, az egész túlhevítőre voltak hatással és aránytalanul erős változtatásokat idéztek elő a túlhevítési fokban. Ha ellenben a túlhevítőt 110 a találmány szerint a kazán egész fűtőfelületén osztjuk el, akkor a változás a kazán mindegyik részében megfelelő változást fog az egyik túlhevítőrészben előidézni, amelyben a túlhevítős megfelelő 115 része fog előállítatni. Ezáltal önműkö-