92445. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniák előállítására
Megjelent 1930. évi május lu> 13 4 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92445. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás ammóniák előállítására. Blackburn Harold William hites könyvszakértő és Thomas Walter vegyész London. A bejelentés napja 1925. évi augusztus hó 3-ika. A találmány ammoniak közvetlen előállítását célzó eljárásra vonatkozik. Az ammoniak közvetlen szintézisére jelenleg használatos eljárás abban áll, 5 hogy tiszta hydrogénnek és elemi nitrogénnek elegyét magas hőmérséken és nyomáson fémkatalyzátorral hozzuk érintkezésbe, melynek leggyakorlatibb példája a vas. 10 Ügy találtuk, hogy ammoniakot szintetikusan jó termelési hányaddal termel hetünk, ha széntartalmú kontaktusanyag fölött fokozott hőmérséken elemi nitrogénnek és gőznek olyan elegyét vezetjük, 15 melyben a gőz lényegesen meghaladja a nitrogénnel chemiailag egyenértékű menynyiséget. Így pl. megállapítottuk, hogy ha az; elemi nitrogénből és gőzből álló, tetemes gőzfölösleget tartalmazó gázalakú 20 reakcióelegyet magasabb hőmérséken szénnel, pl. faszénnel hozzuk érintkezésbe, már a légköri nyomást alig meghaladó nyomás mellett is olyan tetemes mennyiségű ammoniak keletkezik, mely felveszi 25 a versenyt az ismert közvetlen kataly tikus eljárással, melynél gondosan tisztított hydrogénre és rendkívül magas nyo másokra van szükség. A találmány értelmében a nitrogén! 30 csak úgy mint az ismert ammoniakszinté zisnél, elemi alakjában alkalmazzuk; a szintézisnél alkalmazott tisztított hydro gén helyett ellenben gőzt használunk. Már különböző eljárásokat ajánlottak 35 ammoniak szintézisére azáltal, hogy széntartalmú anyag fölött magasabb hőmérséknél gőzzel elegyesein gázelegyeket, mini generátorgázt vagy Mond-gázt vezettek. Ezen ismert módszerektől alapjában tér el a találmány tárgya, amennyiben nem 40 gőznek és egy gázelegynek, hanem gőznek és nitrogénnek elegyét használja, melyben a gőz lényegesen meghaladja a nit rogénnel chemiailag egyenértékű meny nyisóget, 45 Ajánlották már továbbá gőznek és levegőnek keverékét is. Terjedelmes kísérletek eredménye gyanánt megállapítottuk, hogy a találmány szerinti eljárásnál a levegő-gőz-elegy gyakorlatilag teljesen 50 hasznavehetetlen. Ennek folytán a találmány nem is terjed ki olyan eljárásokra, melyeknél a kontaktusanyag levegőből képezi az. ammoniakot. A tapasztalat szerint a gőznek a nitro- 55 génhez való viszonya igen fontos tényező s a legjobb viszony általánosságban az, amikor 4 s. r. gőz és 1 s. r. nitrogén van az elegyben jelen. Az ezen viszonytól való lényegesebb eltérés az ammoniak terme 60 lési hányadát csökkenti. A találmány egy számottevő tényezője tehát, hogy az alkalmazott reakeió-elegyben a gőznek a nitrogénhez való súly viszonya kb. 4:1 legyen. 65 A reiakciióhőmérsék a körülmények, pl, az alkalmazott szén mineműsége szerint különböző lehet. Ügy találtuk, hogy a gyakorlatilag bevált hőmérsékek 450 és 1300° között vannak és porított faszén al- 70 kalmazása esetén a legjobb hőmérsék 800° körül van. A gőz és nitrogén elegyét a reakciókamrába való bevezetés előtt a gőz normális hőmérséke fölé hevíthetjük. Ügyel- 75 nünk kell arra, hogy a reakciókamrában
