92419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többszinű mozgófényképek előállítására
Megjelent 193Q . évi május hó 1-én . " MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92419. SZÁM. IX/f. OSZTÁLY. Eljárás többszínű mozgófényképek előállítására. Wolff-Heide Emil festőművész Berlin. A bejelentés napja 1926. évi január hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi január hó 14-ike. Időben elválasztott, alapszínezéssel bíró részkópeknek természetes színű mozgófényképek előidézése végett való összetevő vetítésénél úgy találták, hogy a vö-5 rös, zöld és kék alapszíneik segítségéve] nem kápráztató képek csak nagyon nehezen létesíthetők. Ennek főoka abban rejlik, hogy a rész képek világossági fokozatában különbsé .0 gek fordulnak elő ós ehhez járul még a három alapszínnek állandó változása. Mindenfélével próbálkoztak már e hiányok kiküszöbölésére és a legkülönbözőbb színátmeneteket alkalmazták, melyek L5 azonban anélkül, hogy a végcél eléréséire alkalmasak lettek volna, csak annyit eredményeztek, hogy a képek színe többékevésbbé elfehéredett. Ebből az okból kifolyólag sokan úgy >0 igyekeztek e célt elérni, hogy a színes kinematográfia problémáját- az alapszínek egyidejű visszaadásával oldották meg. Bár a részképeiknek egyidejű vetítése által feltétlenül oly képeket kapunk, me!5 lyek nem kápráztatnak, a kivitel műszaki és gazdasági tekintetben nagy nehézségekkel kapcsolatos. Arra is irányulták már kísérletek, hogy két alapszín segítségével oldják meg a fel-50 adatot (ilyen pl. a kinemacolor) azonban a vetítések azt mutatták, hogy a vörös és kékeszöld alapszíneket nagyon nehéz öszszetenni, teljesen eltekintve attól, hogy két színnel nem is lehet kellő színhatást J5 elérni. Az új eljárásnak az a célja, hogy csupán két képfázis segítségével a színkép összes szíaedt egyesítsüík és a vörös, zöld és sárga színek mellett kék és ibolyaszí neket is visszaadhassunk; ez eddigelé csu- 40 pán két fázisból álló részképek révén nem volt lehetséges. Az új eljárás gazdasági szempontokra is figyelemmel van ós az általa nyert szí nes film minden további nélkül bármely 45 meglevő készülékkel vetíthető. A7- eljárás a következőkben áll; A színképet két fázisra osztjuk. Az első fázis a vörös, sárga ós kékeslila színárnyalatokat, míg a másik a narancs- 50 sárga, zöld és kék színeket tatalmazza. A. kék és ibolyaszínek a többivel ellentétben mindig sötét árnyalatúak és a tárgyaik felvételénél mindig féJerőssségbem lesznek visszaadva. 55 Ebben a körülményben rejlik az eljárásnak egyik alapelve. A találmánynak további alapja az, hogy a vetítésnél az additív és substraktív színkeverődések egyidejűleg jutnak kifejezésre. 60 fia egy, a fentebbi két fázisra szétbontott negatívról pozitívet készítünk, akkor pl. a vöröslila részképben az összes vörös és sárga színek átlátszóak, míg a kék és ibolyaszínek lényegében véve fedve lesz- 65 nek, anélkül azonban, hogy olyan átlátszatlanokká válnának, mint a fekete. A második részkép hasonló módon a színkép többi színeit veszi fel. Az eljárást a következő kiviteli példái? 70 világítják meg: I. A nyert pozitívon az ezüsttartalmú helyeket a színárnyalatoknak megfelelően keményítjük, illetve úgy kezeljük, hogy bizonyos festékanyagokat (pl. piniatip- 75. sárgát) ne vehessen fel, ami már ismeretes oldatok (pl. vegyi kékítés, vaskékfürdő) segítségével könnyen elérhető. A
