92400. lajstromszámú szabadalom • Villanyos hajsütővas

I Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 92400. SZÁM. — Ill/b. OSZTÁLY. Villanyos hajsütővas. Zsuffa János m. kir. belügyi számtiszt Pécs. A bejelentés napja 1925. évi julius hó 29-ike. ' Az eddigi villamos árammal melegített hajsütővasak olyanok voltak, hogy a ren­des hajsütővasat árammal táplált hevítő­készülék segélyével hevítették a kellő hő-5 fokra. Ez elrendezés elsősorban azért nem i felelt meg céljának, mert a hajsütővas melegedését folytonosan ügyeimmel kel­lett kisérni, nehogy az túlerősen felmele­gedjék és így használva, a hajat elégesse. [0 Viszont azt is folyton próbálgatni kellett, hogy a vas elég meleg-e, mely körülmény felette időrabló. Hátrányos ez az elren dezés még azért is, mert közismert dolog, hogy mily érzékenyek a drótellenállássa] 15 bíró elektromos hevítőkészülékek. A találmány szerinti hajsütővas kikü szöböli a fent felsorolt hátrányokat A találmány lényegét az képezi, hogy a sütővas egyik szára egy tömör részből 10 és egy erre rácsavarolt, alsó végén nyi­tott, felső végén pedig zárt csőből van összetéve, továbbá, hogy a szár tömör ré­szében vezetékek útján egy szabályozó izzólámpával összekötött, szigetelt kon-15 taktusok, a szár csőszerű részében pedig a kontaktusokkal érintkező fűtőtest van elrendezve, mely kiképzés lehetővé teszi, hogy az áram bekapcsolása után a haj­sütővas minden ellenőrzés nélkül hagy-0 ható anélkül, hogy a kellő hőfokon túl he­vülne. A rajzon a találmány tárgyának egy kiviteli alakja van példaképen feltün­tetve és pedig az 5 1. ábra nézet, részben metszet, a 2. ábra részletrajz nagyobbított lépték­ben. A példaképen feltűntetett hajsütővas az (1) és (2) szárakból áll, mimellett az (1) szár csűszerűen, a (2) szár pedig is- 40 mert módon vályuszerűen van kiképezve és mindkettő a rossz melegvezetőből, pl. fából, csontból készült, (3) fogantyúval van ellátva. Az (1) szár két részből van összetéve és pedig a felső végén zárt cső- 45 bői, mely alsó végén (4) belső csavar­menettel van ellátva, továbbá az alsó tö­mör részből, melyre a (4) csavarmenet se­gélyével a cső rácsavarható. Az (1) szár tömör részének alsó vége, valamint a (3) 50 fogantyú vájattal van ellátva, melyben az (5) vezeték felvételére szolgáló (6) fém­cső foglal helyet. A. (6) fémcső a (3) fogan­tyúból kilépve, az (1) szárhoz simul, felső vége pedig az (1) szár tömör részében levő 55 (7) furatba torkol. A (7) furat kibővülő felső végébe szigetelő anyagból készült (8) henger van beerősítve, melynek köz­ponti furatán (9) rézrudacska vezet át. A (8) henger felső lapjára az ugyancsak vö- 60 rösrézből készült (10) gyűrű van erősítve. A (9) rudacska, melynek alsó végéhez az (5) vezeték egyik ága van kapcsolva és a (10) gyűrű, melyhez az (5) vezeték másik ága van erősítve, a még leírandó fűtő- 65 testhez alkotja a kontaktusokat. Az (1) szár csőalakú részében van a 2. ábrán nagyobb léptékben feltüntetett fűtőtest elhelyezve. Ez a fűtőtest a mindkét vé­gén nyitott (11) üvegcsőből áll, melynek 70 felső végén a vörösrézből készült (12) ku­pak, alsó végén pedig az ugyancsak vö­rösrézből készült (13) gyűrű van megerő­sítve, mely utóbbi a (10) gyűrűvel érint­kezik. A (13) gyűrűn (14) azbesztgyűrű, 75 ezen pedig a (15) kontaktusrúgóval ellá­tott (16) vörösrézlemez fekszik fel, melynek (15) rúgója a (9) rézrudacskával érintke-

Next

/
Thumbnails
Contents