92343. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csillapíttatlan elektromos rezgéseknek kizütő edények útján való előlállítására

— 2 — teljesítmény megváltozik, a kiküldendő hullámok amplitúdója változást szenved. A billentyű, illetve mikrofon leírt el­rendezése helyett természetesen minden 5 más, a célnak megfelelő kapcsolás is al­kalmazható. A 2. ábra szerint az (XI) kisütőedényben csak egy rács és egy anód van elren­dezve és ezek közé van kapcsolva az (L2; 10 C3) rezgő kör. Az anódkörben fekvő fojtó­csévét itt a (T) telefon helyettesíti. Az (L2, C3) kör az (Ll) csévén át közvetve, beállítható kapcsolással van az (N) an­tennával kapcsolva. A beérkező rezgések 15 útjukat az (Ll) csévén át a földhöz ve­szik és az (L2, C3) kört gerjesztik, mely célszerűen a beérkező frequenciától kissé eltérően van hangolva és az (U) csővel kapcsolatban önrezgést hoz létre. A beér-20 kező rezgések és az önrezgés lebegő frequenciát szolgáltatnak, mely a (T) te­lefonban hallható. Hogy ugyanezen antennával küldeni is lehessen, az (S3) küldőt alkalmazzuk, mely 25 pl. az 1. ábrán látható kiképzésű lehet, ahol is azonban a (B) kapcsolóeséve két (Pl) és (P2) csévére van bontva. A (Pl) cséve az antenna (S.l) csévéjével és a (P2) cséve az antenna (S2) csévéjével vau kap-30 csolva; utóbbihoz még a (C2) hangoló kapacitás van hozzákapcsolva, mely az (Ll) csévével együtt hangolható kört szolgáltat, mely a kiküldendő rezgéshez viszonyítva fojtó kört képez és ezt a rez-35 gést- nem engedi a felvevőbe belépni. Az antenna azonban az (Sl) csévén át ezen hullám által gerjesztetik, a hullám azon­ban az (Ll) cséve megkerülésével közvet­lenül a földbe is haladhat. 40 A 3. ábrán az elrendezésnek egy válto­zata látható. Az antennakörben az (S) önindukció fekszik, melynek a (P) csévé­vel való kapcsolása változtatható. Az antenna köre továbbá a földdel vagy más 45 (E) kapacitással áll összeköttetésben és az (M) mikrofonküldőt foglalja magában. Az (S) önindukciónak egy részét a (K) Morse-távíróbillentyű hidalja át. Az (S) önindukció cséve alakjában van ki-50 képezve, mellyel a (P) indukciós cséve induktív, előnyösen laza kapcsolásban áll. Ezen esóvének egyik vége a (G, G) segédelektródákkal vagy hideg rácselek­tródákkai van összekötve, melyek az 55 evakuált (U) cső vagy edény belsejében vannak elrendezve. A (P) cséA^ének másik vége a szintén az (U) edény belsejében elrendezett (W) hideg anódokkal vagy elektródákkal van összekötve. A (P) esé­vének mindkét vége a szabályozható (C) 60 kondenzátorral áll összeköttetésben. A (P) csévével és a (G) elektródákkal a (C3) blokk-kondenzátor van sorosan kapcsolva, míg a (P) csévével és a (W) anódelektró­dákkal az (L) önindukciós cséve áll soros 65 kapcsolásban, melynek végeivel a szabá­lyozható (C2) kondenzátor van összekötve. Az (U) edény továbbá egy forró (F) elek­tródát is tartalmaz, mely a berendezés­nek ábrázolt foganatosítás! alakjánál 70 izzószál vagy izzótest alakjában van ki­képezve; a forró elektródát valamely tetszőleges i(A) áramforrásból vett áram­mal tartjuk izzásban. Az áram hozzá­vezetósót az (R) ellenállás útján szabá- 75 lyozzuk. Mint említettük, az (A) áram­forrás tetszőleges lehet, így pl. telep, egyenáramú vagy váltakozó áramú gene­rátor. Ha váltakozó áramú generátort al­kalmazunk, akkor drótnélküli telefonia 80 esetében a generátor frekvenciájának a hallható hangok frekvenciáját előnyösen felül kell múlnia, vagyis oly generátort kell alkalmazni, melynek másodpercen­kénti periódusszáma 1500 vagy nagyobb. 85 Drótnélküli távírás számára a generátor frekvenciája alacsonyabb, pl. 500/see. le­het. A (T) telefon egyrészt a (W) anódelek­tródákkal, másrészt az (F) izzószállal 90 sorosan van kapcsolva. A (T) telefon­áramkörben egy (B) áramforrás, pl. telep fekszik, melynek célja, hogy a (W) hideg anódelektródák és az (F) izzószál között elektromotoros erőt hozzon létre. 95 A leírt berendezéssel és az (U) csőben levő gáznak ionizációja, útján, mely a hevített (F) izzószállra vagy izzókató­dára vezethető vissza, a. (P) cséve áram­körében folytonos rezgések hozatnak io( létre, melyeknek frekvenciája az (U) cső­ben levő gáz tulajdonságaitól, a csőben elrendezett elektróda,elemek térviszonyai­tól, az elektródák között kifejtett elektro­motoros erőnek értékétől és az említett 10í esóvének körébe beiktatott vagy a csévé­vel összekötött önindukciónak és kapaci­tásnak értékétől függ. A 3. ábrán feltün­tetett elrendezésnél a rezgések frekven­ciája, a (Cl) vagy (C2) kondenzátorok ll( kapacitásának változtatása által csökkent­hető. A (P) és (S) csévéknek kapcsolása által a (P) cséve körében fellépő rezgések az antenna-földrendszerre vitetnek át és pe- ll; dig az antenna-földrendszerben oly ter-

Next

/
Thumbnails
Contents