92318. lajstromszámú szabadalom • Önműködően ható berendezés víz lágyítására

térből a (88) térnek a (89) membrán alatti terébe nyomja. A (89) membrán a membrántoknak (90) felső és (91) alsó része közé szilárdan be van fogva. A (92) súly 5 a membrán alsó oldalára ható víznyomásnak ellenáll és a (82) testnek üléséről való eltávolításához szükséges erőt szolgáltatja, amint azt alább még ismertetjük. A (88) tér alsó részéből a víz a (93) 10 csövön át mindig lassabban folyik ki, mint ahogyan a szelepen át az (57) térből belép. A víz a (93) csőből az ellenállást szolgáltató (94, 95) kanyarcsövekbe lép. Ezen csövek kis keresztmetszetűek és különböző 15 ellenállást szolgáltatnak, még pedig előnyösen a (94) cső ellenállása a (95) cső ellenállásának kétszerese. A (96, 97) csapok segélyével az egyik vagy mindkét (94,95) csövet bekapcsolhatjuk, oly célból, hogy 20 a vezérlőszelep működési sebességét beállítsuk. Ha a (82) test a (85) tolópecket felemelte és a ^87) nyílást elzárta, akkor, minthogy a szelepülés előnyösen rugalmas, az elhasznált mosóvíznek felfelé áramlása 25 megszűnik, mire a (78) gyűrű önsúlya folytán azonnal az 1. és 3. ábrán látható helyzetbe esik le. A vállrésszel ellátott (98) csavarorsó, a felső (99) csavaranyán, a (89) membránon, az alsó (100) alátétleme-30 zen és a (101) rúgónak rögzített végén keresztülhatol és mindezen részek helyzetükben "a (102) csavaranya útján rögzíttetnek. Ha a (82) test fészkén elhelyezkedik, akkor a membrán felemelt állapotban 35 van és minthogy a víz a (93) csövön át kilép, a (92) súly a (89) membrán és a vele összefüggő részeket leszorítja. Ezáltal a (101) rúgónak szabad vége a (85) tolópecekhez szoríttatik, ezt lenyomja és a Í0 (82) testet fészkéről felemeli. A (82) test azonnal leesik és a (78) gyűrűvel kapcsolódva a (78, 82) dugattyúvá egyesül, melyet a felfelé áramló mosóvíz felemel. A találmány nincs a leírt berendezésre t5 korlátozva, amennyiben a találmány oltalmi körébe tartozik minden olyan, víz lágyítására szolgáló folytonos üzemű eljárás és berendezés, melynél zeolitok találnak alkalmazást, feltéve, hogy a szabada-M) lom igénypontjai ezen eljárást és berendezést fedik. Nyilvánvaló, hogy a leírt eljárással és berendezéssel vizet és egyéb folyadékokat nemcsak a keménységet okozó anyagok, 55 hanem más azokban feloldott anyagok eltávolítása céljából is kezelhetünk. A berendezés működése a következő: Kiindulunk abból, hogy a (2) tartálynak fenekéről a (37) csőbe az ásványnak egy adaga lépett éppen át. Ekkor a beren- 60 dezésnek az 1., 2. és 3. ábrán látható helyzetében a (92) súly felemelt helyzetben van, a (89) membrán felfelé görbül, a (82) test fel van emelve és a (87) nyílást el- . zárja, úgyhogy ebben a pillanatban az el- 65 használt mosóvíz már nem léphet a (88) térbe. A (78) gyűrű és az (58) szelep a hozzájuk tartozó részekkel együtt az ábrázolt helyzetet foglalják el. Minthogy a (89) membrán a (92) súly 70 hatása alatt áll, az előzőleg a (88) térbe bebocsájtott elhasznált mosóvíz nyomás alatt áll és ezen nyomás hatása alatt a (94) és (95) kanyarcsöveken át kiáramlik. Ha a 92) súly lesüllyed, a (101) rúgót mind- 75 inkább növekvő mértékben a (85) tolópecekre nyomja, mely ezt a nyomást a (82) testnek a (87) nyílásban elhelyezkedő csúcsának adja tovább. Ha a rúgó nyomása annyira fokozódott, hogy a berendezésben 80 levő víz nyomását, mely a (82) testet a (87) nyílásban tartja, legyőzi, akkor a (82) test üléséről eltávolodik. Azáltal, hogy a (82) test a (84) térnek teljes keresztmetszetét nem tölti ki, mivel a test négyzetes 85 keresztmetszetű, míg a 84) térnek kör-, keresztmetszete van, a (82) test a vízen át mindaddig leesik, amíg a rajzon ábrázolt helyzetet elfoglalva, a (78) gyűrűvel kapcsolásba jut. 90 Amikor a (82) test üléséről leemeltetett, a (74) tér a (86) vezetéken, a (88) téren, a (93) csövön, valamint a (95) és (94) kanyarcsöveken át a szabad levegővel közlekedik és ennek következtében a (74) tér- 95 ben a nyomás csökken és a külső légnyomásnál valamivel nagyobb lesz. A felső (57) mosótérben, mely az (59) szelepházon és a (60) mosótéren át a vízlágyító kamrával szabadon közlekedik, a nyomás 100 ugyanaz lesz, mint a vízlágyító kamrában, vagyis ezen térben a légkörinél jóval nagyobb nyomás uralkodik. A nyomáskülönbség a (64) dugattyúra hat, ez a dugattyú felemelkedik és az (58) szelepet magával 105 viszi mindaddig, amíg az (57) és (59) terek közötti nyílást elzárja. A szelep mozgását a (62) ütközőnek ujjai akasztják meg, melyek az (59) tér felső részével jönnek érintkezésbe. Ha a (62) ütköző az (58) 110 szelepet, a (61) összekötő rudat és a hozzátartozó (64) dugattyút megállítja, a dugattyúnak alsó része a (74) térrel közlekedést létesítő (73) nyílásokat szabaddá teszi és ezáltal a már említett módon a 115 szabad levegővel való közlekedést hoz létre. Az (57) térben tehát azonnal a légköri nyomást kevéssel felülmúló nyomás áll be,