92296. lajstromszámú szabadalom • Gázosító égési gépek számára
hői való kilépésekor azonnal levegővel keveredik. Ez a primaer keverék az (1) és az (5) csöveknek egymásbatorkolása helyén tiszta levegővel kerül össze, mely 5 az (1) csövön át szívatik be, miáltal az égési anyagnak és a levegőnek további keveredése a gép égési tere (hengere) előtt bekövetkezik. Az égési anyag menynyiségének szabályozására a (4) keverék-10 szelep és a (6) légszelep oly módon vannak összekötve, hogy ha a (6) szelep zárva van, a (4) szelep is zárva van és megfordítva, ha a (6) szelep nyitva van, a (4) szelep is nyitva van. 15 Ha egy égési gépet ily módon megindítanak, akkor, amint általában ismeretes, túlkevés égési anyagot vezetnek be, amikor pedig a gép nagy fordulatszámmal jár, akkor viszont túlsók a bevezetett 20 égési anyag, mert kívánatos, hogy gázosításra mindig oly keverék használtassék, melyben az égési anyagnak és a levegőnek aránya állandó. Ezen célt a találmánynak szóbanforgó foganatosítási 25 alakjánál a következőképpen érjük el: A gép kis fordulatszámánál a (6) keverékszelep jobban nyittatik meg, mint a (4) légszelep, vagyis az (5) csövön át áramló primaer keverék aránylagosan 30 nagyobb mennyiségben vezettetik az (1) csövön keresztül, mint a tiszta levegő. Ha pedig a gép már nagy fordulatszámmal jár, akkor az (5) csőnek átfolyási harántmetszete aránylagosan kevésbbé nagyob-35 bíttatik. mint az (1) csőé, vagyis a tiszta levegő aránylagosan nagyobb mennyiségben vezettetik be, mint a primaer keverék. A második foganatosítási alaknál (3. 40 ábra) a (7) cső és a (8) szájcső, ahelyett, hogy az (5) csőnek középvonalában volnának elrendezve, erre merőlegesek, miáltal az égési anyag, ha a (8) szájcsőből kifecskendeztetik, a (9) szabályozónak falába 45 ütközik és így ezen finoman szétporlasztatik. Ebbe a gázosítóba még a (14) szelep van az (5) csőhöz vezető légvezetékben elrendezve, melyet főképpen akkor hasz-50 nálunk, amikor a gépet megindítjuk. Ebben az esetben az (5) csőhöz történő légvezetésnek korlátozására a légvezeték majdnem teljesen elzáratik azáltal, hogy a. (14) szelepet többé-kevésbbé elzárjuk. 55 A (4, 6) szelepeknek előbb ismertetett működtetésére oly vezérmű szolgál (5. ábra), melynek (15) tárcsája a (16) kivágással van kiképezve, mely elméleti úton számított görbület szerint van kiképezve, úgyhogy az égési anyagnak és a levegő- 6C nek állandóan helyes keverékét kapjuk. Ebbe a kivágásba a (17) csap van mozgathatóan behelyezve, mely a (18, 19), illetve a (20, 21) emeltyűk útján a (22) és (23) tengellyel van összeköttetésben, melyeken 6c a (6), illetve a (4) szelep van elrendezve. 'Ha az emeltyűk az ábrában feltüntetett helyzetben vannak, akkor mindkét szelep zárva van. Ha a (17) csapot lefelé vezetjük, a (20) emeltyű kezdetben nagyobb 7( szöggel fordul el, mint a (21) emeltyű, minek következtében a (6) szelep jobban nyittatik meg, mint a (4) szelep. Ha ellenben a (17) csap már a (16) kivágásnak alsó részén vezettetik, a (20) emeltyű ki- 11 sebb szöggel fordul el, mint a (21) emeltyű, minek következtében a (4) szelep most már gyorsabban nyittatik, mint a (6) szelep. A szelepek ekként a fentebb ismertetett célnak megfelelően záratnak és 8( nyittatnak, úgyhogy a helyes keveréket állandóan önműködően kapjuk meg. A (4, 6) szelepeknek ugyanily működtetését egy másik vezérmű (4. ábra) akként oldja meg, hogy a (24, 25) szeleptenge- 8! Ivek egymással a (26, 27) emeltyűk és a (28) csap útján vannak összeköttetésben, ahol is a (28) csap a (27) emeltyűnek (29) kivágásában mozgatható. Ezen kivágás is oly görbület szerint van kiképezve, mely- 91 nek viszonyait theoreticus úton állapítjuk meg. A (29) kivágás a (27) emeltyűnek elforgatásával állíttatik be, amikor is a 1.28) csap, minthogy a (29) kivágás a (25) tengelyhez képest exeentricus, szintén be- 9 állíttatik, minek következtében a (6) szelep egyidejűleg működtetik; a (27) emeltyű elforgatásával a (4) szelep ugyancsak működtetik. A harmadik foganatosítási alaknál a 1 (4, 6) szelepeket a hengeralakú (11) szelep helyettesíti (6. ábra), mely a (12) és a (13) nyílásokkal van ellátva, ahol is a (12) nyílás az (1) csőnek, míg a (13) nyílás (9. ábra) az (5) csőnek átfolyási ha- 1 rántmetszetét szabályozza. A (12) és a (13) nyílásnak (6. ábra) nagyságát és alakját theoreticus úton akként állapítjuk meg, hogy a (11) szelepnek (30) tengelye körül történő elforgatása esetében a nyílások ] átfolyási harántmetszete úgy váltakozzék, amint az az előbb ismertetett szelepvezérműveknél változik. A (31) szelepet (8. ábra) a gépnek üresjárásakor használjuk. A (32) cső kap- ] csolva van az (5) csővel (3. ábra) vagy