92288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémes nitrogénvegyületek előállítására

Megjelent 1S30. évi május hó 1-én

. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92288. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás fémes nitrogénvegyületek előállítására. Société d'Études Miniéres & Industrielles Paris. A bejelentés napja 1925. évi november hó 20-ika. Franciaországi elsőbbsége 1925. évi január hó 8-ika. Ha vasnak nitrogénvegyületét közvetlenül akarjuk előállítani azáltal, hogy vasat nitrogen-atmosphaerahan hevítünk, a reactio még akkor sem jön létre, ha a 5 hevítést 1400° C hőmérsékletnél és aránylag kis, pl. atmosphaericus nyomáson foganatosítjuk. A vasnak nitrogenisálása ilyen körülmények között azért nem megy végbe, .0 mert a vasnitrogen a képződéséhez szükséges hőmérsékletnél kisebb hőmérsékleten bomlik elemeire. Eddigelé csakis aránylag nagy nyomás alkalmazása tette lehetővé ezen nitroge.5 nisálást. így van ez Habernek ammoniak előállítására szolgáló jól ismert eljárásánál is, aki, amint ezt a bejelentők által végzett kísérletek igazolták, vasnitrogennek !0 képzését, hydrogen és nitrogén keverékében foglalt nitrogénnél éri el, annak egyidejű vagy majdnem egyidejű, aluminiumoxyd jelenlétében nitrogénnél kevert hydrogennel történő bomlasztása után, 15 amikor is Haber, a reactio létesítéséhez szükséges legkisebb nyomást cm2

-kint 250 kg-ben adja meg. A vascsoportba tartozó többi fém, mint a nikkel, kobalt, wolfram, molybdán stb. Í0 a nitrogénnél szemben ugyanúgy viselkedik, mint a vas. Ennek folytán a vas vagy a vascsoportba tartozó többi fém nitrogénvegyületének közvetlen képzése és következés-55 képpen az ammoniaknak vas vagy a vascsoportba tartozó többi fém jelenlétében való közvetlen synthesise, akár légköri, akár ennél nagyobb, de cm2

-kint 250 kg-nál kisebb nyomáson eddigelé lehetetto lennek látszott. A bejelentő azonban azt a meglepő tényt derítette ki, hogy a vas és a vasicsoportba tartozó többi fém, mint a nikkel, kobalt stb. nitrogén jelenlétében melegben nitrogenisálódik és pedig aránylag kis, pl. lég- 45 köri nyomásnál, ha ezen férnek lithiumnak nitrogén- vagy amid-vegyületeivel hozatnak érintkezésbe1

, mint amilyennek a lithiumnitrogen vagy lithiumamid. A jelen találmány szerint már most a 50 vasnak vagy a vascsoportba tartozó többi fémnek, mint nikkelnek, kobaltnak, wolframnak, molybdánnek stb.-nek nitrogénvegyületeit úgy állítjuk elő, hogy a vasat, illetve a vascsoportba tartozó, fenn 55 említett és a lithiumok nitrogénvegyületével vagy egy vagy több amidvegyületével kevert fémeket tisztán nitrogenben vagy ennek más gázokkal való keverékében hevítjük és pedig" célszerűen cm2

-kint 60 250 kg-nál kisebb, pl. légköri nyomáson és 550°—600° C hőmérsékletnél. Ha vasról van szó, akkor pl., nitrogén jelenlétében, három rész vasport két rész lithiumnit-rogennel keverve 500°—600° C 65 hőmérsékletre hevítünk. A jelen eljárás minden ismert ipari felhasználáshoz alkalmas nitrogénvegyületeknek előállítására alkalmas. Szabadalmi igények: 70 1. Eljárás fémes nitrogénvegyületeknek képzésére, jellemezve azáltal, hogy a vascsoportba tartozó fémeknek legalább egyikét, nitrogént tartalmazó lithiumvegyülettel érintkezésbe hozzuk és me- 75 legen nitrogén hatásának tesszük ki. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy fo-