92154. lajstromszámú szabadalom • Szabadon futó kerékagy surlódó testtel

Megjelent 193Q. évi május 1Í<> 1

5-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92154. SZÁM. — XX/c. OSZTÁLY. Szabadonfutó kerékagy súrlódó testtel. Schmidt Hermáim mérnök és gyárigazgató Snhl. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1924. évi szeptember hó 29-ike. A találmány tárgya szabadonfuló kerékagy, mely a hátrataposásnál működésbe lépő fékkel lehet ellátva és melynél a hajtóelemek menetes toldatán egy ezen me-6 net által az agyhüvely felé szétfeszíthető hajtóhüvely elcsavarolhatóan van elrendezve. Az ilyenfajta ismert szabaüonfutó kerékagyaktól, melyeknél ezenkívül ahajtóelem toldata vagy lépcsője és a hajtó-10 hüvely között egy összekötőgyűrű van elrendezve, mely az aggyal el nem forgathatóan, azonban elcsúsztathatóan van egyesítve, a találmány tárgya abban különbözik, hogy ezen gyűrű súrlódó test gyanánt 15 van kiképezve, mely a hajtóhüvelynek a hajtóelemen való elcsavarolását idézi elő ezen részek egyikének forgatásánál. Hogy az agyigyűrűnek a hajtóhüvelyre kifejtett hatását megnöveljük, az agygyű-20 rfín kiképezett kúpfelület átmérőjét nagyobbra szabjuk meg, mint a hajtóhüvelyhez való felfekvéséhez szükséges volna, egyúttal pedig az agygyűrűn kiképezett haránthasíték által lehetővé tesszük ezen 25 gyűrű összenyomását, miáltal megakadályozzuk a kapcsolási hatás bekövetkezését. A rajzon a találmány tárgyának foganatosítási példája látható. Az 1. ábra a hátrataposásnál működésbe 30 lépő fékkel ellátott, szabadonfutó kerékagy teljes képe részben hosszmetszetben, részben pedig oldalnézetben, a 2. ábra a hasítékos agygyűrű oldalnézete, a }5 3. és 4. ábra pedig nagyobb léptékben a menetes hajtóhüvely és agygyűrű részleges metszete. A kerékagy (a) tokjában a félkerek feszítőmenetekkel ellátott (b) hajtóelem van fcO ágyazva, mely a többszörösen hasítékos (c) hajtóhüvelyt hordja, mely a hajtóelemmel anyamenetek útján kapcsolódik. Egyik (d) gyűrű a kerékagy tokjában el nem forgathatóan, azonban elcsúsztathatóan van elrendezve; ezen gyűrű sík homlok- 45 oldala a tovavitel alkalmával a (b) hajtóelem (bl) vastagításához támaszkodik. A 2. ábrán a (d) agygyűrű a felkerék (d2) bütyökkel van feltüntetve, mellyel szemben a gyűrű a (d4) hasítékkal van ellátva. 50 A szakadozott (d5) körvonal jelzi ezen (d) gyűrű esetleg alkalmazott excentrikus furatat. A menetes (c) hajtóhüvely másik végén egy célszerűen két részből előállított, közbenső (e) gyűrű az (f) fékhüvely- 55 ben bütyök és horony segélyével elcsúsztathatóan, azonban viszonylag el nem forgathatóan van megfqgva, míg az (f) fékhüvely elforgás ellen kúpalakú (g) tartója által van biztosítva. Ezen el nem 60 forgatható (g) fékkúp (gl) toldata szolgál az (e, f, g) részek rugalmas összetartására a kerékagy könnyebb összeállítása céljából. A (b) hajtóelem, a (d) agygyűrű és a menetes (c) hajtóhüvely szin- 65 lén egy összefüggő egészet képeznek. A 3. és 4. ábra szerinti, többszörösem megnövelt léptékű részletes metszetekből kitűnik, hogy a menetes (c) hajtóhüvely homlokoldalának a (d) agygyűrű (d3) fe- 70 lületén való felfekvése után csakis sugárirányban feszíttetik. Ugyanezen eset forog fenn a 4. ábra szerinti (dl) erősbített kúpfelületnél, mely a (d) agy gyűrű rugalmas összehúzódása után a menetes (c) hüvely 75 homlokoldalának a (d) agygyűrű (d3) felületén való felfekvését megengedi. Ezen kúp erősbítése az agygyűrű gátló hatásának megnövelését célozza és a menetes (c) hajtóhüvely külső felületének nagymértékű 80