92106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves fényérzékenyítő anyag előállítására

— 3 — nyös az gelatin-ezüst-haloid-emulsiókkal való kapcsolatban, pl. negatív vagy positív filmek, lemezek, papírosok stb. előhívásánál használt emuisiókhoz. Az ammóniák 5 vagy alkali-emulsiók különösen gyorsan reagálnak az új fényérzékenyítő anyagra. Ennek folj^tán a találmányt példaképen ilyen emulsiókkal való kapcsolatban írjuk le részletesebben, de megjegyezzük, 10 hogy a találmány nincsen ilyen foganatosítási példákra korlátozza, sőt sokféle más alkalmazást is találhat. Első sorban az új fényérzékenyítő anyag állati kiindulási termékekből való 15 előállítására közlünk néhány példát. Ily olcsó kiindulási termék a gelatiniparban található, különösen a mellék- vagy hulladéktermékek között, pl. a mésztelenítő oldatokban. Az az anyag, mely gelatin 20 előállításánál szokásos módon mésszel kezeltetett, hígított savban mészteleníttetik. A szokásos mésztelenítő anyagok bármelyikét használhatjuk. Ily pl. célszerűnek mutatkozott a mésszel kezelt bőröket 25 1%-os sósavban körülbelül 22° C hőmérsékletnél mindaddig kezelni, míg a bőr egy vastag darabja, elvágásnál, a vágási helyeken nem reagál gyengén savanyúan a lakmusra. A mésztelenítő oldatot, melyet 30 elég nagy mennyiségben használunk, hogy a bőröket teljesen befedjük, azután eltávolítjuk. A mésztelenítő oldatot célszerűen alacsonyabb nyomáson, körülbelül 600 mm 35 vacuumnál 77° C hőmérsékleten concentráljuk. A contcentrátió mértéke tág határok között, a mésztelenítő folyadékban az elgőzölögtetés előtt lévő anyag mennyiségének megfelelően, változtatható. Az 40 eredeti mennyiség 1/44 részére való concentrátió typikus. Ezt a concentrátiót célszerűen kapaszkodó filmeknél (climbing film) gőzölögtetőben hajtjuk végre, mely ónozva van, ami azonban természetesen 45 nem lényeges. A concentratumot, mely anélkül, hogy káros hatást fejtene ki, lebegő anyagot tartalmazhat, addig főzzük, míg csapadék nem képződik. A csapadék, mely főleg fe-50 jérje tartalmú, a találmány képező és hozzátapadt fényérzékeny anyagot magával viszi. A csapadéknak a folyadéktól való elválasztására valamely alkalmas eljárást alkalmazunk. Pl. a csapadék leüle-55 pedhetik és a folyadék deríthető vagy pedig a folyadékot szűrhetjük vagy centrifugálhatjuk vagy vizzel moshatjuk, de ez nem lényeges. A fényérzékenyítő anyag extrahálásának megkönnyítése céljából a csapadékot 60 célszerűen megszárítjuk és megőröljük. A szárítást célszerűen gőzzel fűtött kemencében 94° C hőmérsékleten végezzük el, aa aprítását pedig malomban mindaddig, míg az őrlemény oly szitán nem megy át, 65 melynek 25 mm-ére 60 szem esik. Ezen adatok természetesen csak példáknak tekintendők. A port végül alkalmas oldószerrel, pl. alkohollal kivonjuk, mely műveletet célszerűen az ismert Soxhlet-elv 70 szerint, pl. megszakítás nélkül dolgozó készülékben végezzük. Az alkalmazott alkoholmennyiség tág határok között ingadozhatik. így pl. az eredetileg használt mésztelenítő folyadék 45 l.-nyi mennyisé- 75 gére a keletkező porhoz, 200—250 cm3 aethylalkoholt vehetünk. Az ily módon kapott alkoholos kivonat, valamint az elgőzölögtetés révén kapott száraz maradék sterolokat és erős fényérzékenyítő 80 anyagot tartalmaz. Egy másik foganatosítási példa szerint úgy, mint az első példánál, az eljárást mésztelenítő oldattal kezelhetjük. Ebben szervetlen csapadék képződik, melyhez a 85 íényérzékenyítő vegyület van kötve. Pl. 3/20 kg kálitimsót adunk minden 45 1. mennyiségű mésztelenítő folyadékhoz. A folyadékot azután majdnem a forrási hőmérsékletre hevítjük és körülbelül 1/20 kg 90 katisticus szódát adunk hozzá. A kívánt aluminiumhydroxid csapadék elérésére szükséges szódamennyiség természetesen az eredeti, a mésztelenítő oldatban lévő savmennyiségnek megfelelően változik. 95 Célszerűen szódát is adagolhatunk mindaddig, míg a PH érték 8-szá nem lesz, amint ezt az ismert phenol-vörös jelzi. A csapadék egy éjszakán leszállhat és azt a folyadéktól, ez utóbbi derítése ré- 100 vén, választjuk el. Természetesen alkalmazhatunk szűrést, centrifugálást vagy más eljárást. Az ily módon nyert aluminiumtartalmú kását vagy csapadékot, pl. 94° C hőmérsékletnél megszárítjuk és az- 105 után mindaddig megőröljük, míg az oly szitán nem megy át, melynek 25 mm-ére 40—60 szem esik. Végül a megőrölt port, 100 g csapadékporra 500 cm8

aethylalkohollal kivonjuk. Ezt a kivonást el kell vé- 110 gezni anélkül, hogy a csapadékot porrá való őrlése után sokáig eltartanók, mert a fényérzékenyítő anyag a porban, ennek állatásakor, észrevehetően kevesebb lesz, mely körülmény annak a levegőn nem- 115 fényérzékenyítő anyaggá való oxydálá-