92101. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzkazánokban hőkiegyenlítődés létesítésére

előbb ismertetett két eljárás továbbá egy mással oly módon is egyesíthető, hogy a táplálás úgy a gőzfejlesztéstől, mint pedig a gőznyomástól függ. A táplálásra azonos 5 értelemben beható befolyások ezen esetben összegeződnek, ellenkező értelmű befolyások pedig kivonódnak. A kazántáplálás szabályozása függhet továbbá a gőz által kifejtett energia szükségletétől. így 10 pl. a táplálás a gőz segítségével fejlesztett elektromos áramtól, a nyomóvíztől stb.-től függhet. Ha pl. elektromos erőtelepnél az áramfogyasztás változik, ezen ingadozás önmagukban véve ismert eszközök segít-15 ségével a betáplált vízmennyiséget szabályozza. Növekedő áramfogyasztás esetén a kazán táplálása csökken és fordítva. A kazán táplálásának ezen szabályozása a kazán gőze által fejlesztett bármely 20 energia segítségével fejleszthető, úgyhogy a kazán üzeme az energiaelvételnek megfelelően teljesen önműködően áll be. A gőznyomástól való függőség pl. oly értelmű lehet, hogy a nyomáskülönbségek 25 közvetlenül vagy közvetve a táplálásra hatnak be, azonban a telített gőz hőmérséklete is szolgálhat kiindulási pont gyanánt, imiután ezen hőmérséklet és a nyomás között határozott vonatkozás áll fenn. 30 Rendszerint arról lesz szó, hogy a szabályozást már kis nyomásingadozások esetén eszközöljük, úgyhogy a rendes nyomásnak már egy vagy két tizeddel való megváltozása is elégséges arra, hogy a 35 táplálás teljes megváltozását a maximumtól a minimumig előidézze. Ha a vízállás szabályozása azon célból, hogy a vízhiányt megakadályozza, a táplálást növelni törekszik, az üzemi viszo 40 nyok feltételezhetik azt, hogy a gőzfejlesztés vagy a gőznyomás által eszközölt táplálási szabályozás a táplálást megszüntetni törekszik vagy fordítva. Mindkét eshetőség meg nem engedhető és éppen 45 ezért a kétféle szabályozásnak egymástól való függősége ajánlatos. Ezen függőséget azáltal létesítjük, hogy alacsony vízállás esetén a vízállásszabályozás a gőznyomás vagy gőzfejlesztés általi szabályozástól 50 függetlenül állítja be a táplálást, és hogy másrészt magas vízállás esetén a vízállásszabályozás a táplálást azon esetben is megszakítja vagy gyengíti, ha a gőznyomásszabályozás erős szabályozást en-55 ged meg. A csatolt rajzon néhány foganatosítási példa mutatja, hogy a nagy táplálási tér a szokásos kazántípusoknál mily módon alkalmazható, ezenkívül a rajzokon a szabályozás néhány foganatosítási példája is 60 fel van tüntetve. Az 1. ábrán látható, hogy rendes lángcsöves kazánból külön táptérkazán hozzácsato lása által milyen módon képezhetünk nagy táptérrel bíró kazánt. A 65 2. ábra kis átmérőjű szerkezet nyerése céljából a tápteret a tulajdonképpeni gőzkazánon kívül tünteti fel. A 3. ábrán szakadozott vonalak segítségével azt tüntettük fel, hogy imily módon 70 lehet a felső kazán megnövelése által rendes meredekcsövű kazánból nagy táptérrel bíró kazánt előállítani. A teljes vonalak segítségével megadott foganatosításnál a hátsó csőnyaláb felett a rendes 75 nagyságú (a) felső kazánt tüntettük fel, mely a dómszerű (b) toldat útján a (d) gőzgyűjtővel van összekötve. Hogy a vízállásnak a megnövelt (f) felső kazánban való növekedése esetén az (a) felső 80 kazánban a szükséges gőztér megmaradjon, a (g) úszót rendezzük el, mely a vízállásnak az (a) felső kazánban való növekedése alkalmával a (h) záró- vagy fojtóelemet működteti és ezáltal az (a) 85 felső kazánban összegyűlő gőzt megakadályozza abban, hogy túlságosan gyorsan távozzék e'l a (d) gőzgyűjtőbe. A 4. ábra oly táplálási szabályozást murát, melyet a vízállás és a gőznyomás egy- 90 mástól való függőségben befolyásol. A (1) csövön át lép be a tápvíz a készülékbe és az (5) csövön át halad a kazán felé. Az (1) dugattyút a gőznyomás mozgatja és ezáltal a (7) csatornán átáramló víz a 95 kazán által a szükség szerint elzáratik. illetve beengedtetik. A (2, 3) dugattyút a vízállásszabályozó befolyásolja. Ezen dugattyú a legalacsonyabb vízállásnak megfelelően a legmélyebb helyzetben van 100 felrajzolva. A víz a (4) csőből a (2, 3) dugattyún át a (6) csatornába jut és innen az (1) dugattyún át az (5) csőbe, ennélfogva tehát a kazánba. Ha tehát az (1) dugattyú a (7) csatornát el is zárta, a 105 tápvíz a (6) csatornán át mégis a kazánba juthat. Amint a vízállás növekszik, a (2, 3) dugattyú felemelkedik és a (6) csatornát (3) felső része által elzárja. Ekkor tehát a táplálás kizárólag az (1) dugattyú 110 befolyása alatt áll. Ha a (2, 3) dugattyú legmagasabb állását elérte, melyet a 4. ábrán szakadozott vonalak segítségével jeleztünk, a (fi) csatorna elzárva marad. Azonban a dugattyú (2) alsó része által 115 a (7) csatorna szintén elzáratik. Ekkor tehát víz a kazánba nem léphet, még pe-