92101. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzkazánokban hőkiegyenlítődés létesítésére
Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ZABÁDALMI BIKdSÁS SZABADALMI LETRAS 2101. SZÁM. — Ve/2. OSZTÁLY. Berendezés gőzkazánokban hőkiegyenlítődés létesítésére. Dr. lviesselbaeh Clemens mérnök Bonn. A bejelentés napja 1923. évi szeptember hó 6-ika. Gőzkazánoknál a hőkiegyenlítődés bizonyos határok között a víztartalomnak a legalacsonyabb és a legmagasabb vízállás közötti változása által lehetséges, ameny-5 nyiben ezen aránylag csekély mennyiségi különbség elg'őzőlök és újból betápláltatik. Nagyobb kiegyenlítődéseket azonban eddig csakis külön hőtárolók vagy a kazánvíz hőtartalima által létesítettek. Mind-10 két mód azonban hátrányos, miután a hőtároló körülményes telepeket és átalakításokat igényel, a kazánvíz hőtartalmának hasznosítása pedig a gőznyomás ingadozásait vonja maga után. A szabadalom tárgya oly berendezés, mely jelentékeny hőkiegyenlítődést a jelzett hátrányos kisérő jelenségek nélkül tesz lehetővé. A találmány a gőzkazán fe lett elrendezett, azzal csőtoldaton közlekedő és a gőzkazán • tápterét megnövelő külön kazánból áll, mely által a legmaga sabb és a legalacsonyabb vízállás között jelentékeny vízkészletet halmozunk fel, mely a szükség szerint elgőzölögtétik vagy 25 tápláltatik. A találmány azon előnyt nyújtja, hogy a hőkiegyenlítő hatás jelentékenyen nö veltetik és különösen, hogy a hőkiegyenlítődés a kazánvíz hőtartalmának haszno-30 sításánál elérhető kiegyenlítődést sokszorosan meghaladja. Ha pl. 20 atan. nyomással dolgozó kazánnál azon célból, hogy üzemszünetek közben hőt halmozunk fel, a nyomást a szünet megkezdéséig 15 35 atm.-ig enegedtük süllyedni, akkor szünet közben a kazánt 15 atm.-ról 20 atm.-rára íuthetjük í'el, amikor is a vízbe cms -renként 215500—200700 14S00 kalória hőt vezetünk be. Ezzel szemben a táptér min-15 20 den cm3 -ébe, ha a tápvíz hőmérséklete 40 50°, feszültsége pedig 20 atm., 216500— 50000 165500 kalória vezethető be, még pedig azáltal, hogy a tápteret a szünet közben feltöltjük. A táptér tehát a kiegyenlítő hatás tekintetében térfogategy 45 ségenként sokszorosan nagyobb mértékben hatásos, mint a víztér; a fenti példánál a táptér hőkiegyenlítő hatása 18-szor nagyobb, mint a víztéré. Emellett még azon nagy előny is adódik, hogy a gőz- 50 nyomás mindig azonos magasságban tartható. Ha azonban a különösen nagy kazántáptér tartalmát hasznosítjuk a hőkiegyenlítődésre, még arról is kell gondoskod- 55 nunk, hogy az üzem a fűtő figyelmességétől függetlenné tétessék, és ha a kazánüzem tartós egyenletességét kívánjuk biztosítani, a táplálást az üzemi feltételektől függően külön kell befolyásoltatni. Ezen 60 célból a táplálás a gőzfejlesztéstől mechanikailag függővé tehető, azáltal, hogy Dagyobb mértékű gőzfejlesztés alkalmával a táplálást csökkentjük, kisebb mértékű gőzfejlesztés alkalmával pedig nö- 65 véljük. A gőzfejlesztés nagyságát gőzmérő által jelezhetjük, és ezen esetben a táplálás nagysága a gőzfejlesztés nagyságával fordított arányba hozható pl. elektromos áram felhasználásával. A táplálás 70 azonban a gőznyomástól is függhet. Ha ezen esetben a gőznyomás bizonyos határt túllép, a táplálás ei'ősbítetik, ha ellenben a nyomás bizonyos pontnál mélyebbre siilyed, a táplálás csökkenttetik. A táplálás 75 a gőznyomással állandó viszonyba is hozható, xigyhogy minden nyomásnak bizonyos táplálási mennyiség felel meg. Az
