92085. lajstromszámú szabadalom • Áramkörelrendezés távbeszélő-állomások számára

köttetési pontja közé vannak iktatva. Az (X) segédellenállás az (R) hallgató és a (T) mikrofon! (e) összeköttetési pontja, valamint az (N2

) és (N3

) tekercsek (b) összeköt-5 tetési pontja között fekszik. Az (N:

i

) tekerccsel, úgy amint az a rajzon fel van tüntetve, kondenzátor sorozatosan kapcsolható, úgyhogy az egyenáram a vonalvezetékből az (Nj) tekercsen át a (c) szorítóhoz 10 és innen párhuzamosan az (R) hallgatón, valamint az (N2

) tekercsen és az (X) segédellenálláson át az (e) szorítóhoz jut, ahonnan az egyenáram a (T) mikrofonon és a vonalvezetéken át visszafolyik. 15 A berendezés működési módja jeladásnál a 3. ábrában van feltüntetve, amelyben a nyilak az áram keringésének irányát adott időpontban jelölik. A (T) mikrofon működésénél áramváltozások 20 következnek be, aminek hatása egyenértékű a mikrofonhoz kapcsolt változó elektromotoros erő hatásával. Valamely adott időpontban (I,) áram, amely (I.,) árammal egyenlő a (d) szorítótól a (T) mikro-25 Ionon és az (X) segédellenálláson át a (b) szorítóhoz folyik. A (b) szorítónál az áram megoszlik és annak (I4

) része az (N,) és (N,) tekercseken, az (L) vonalvezetéken át a (d) végszorítóhoz folyik, 80 míg párhuzamosan az (I,—I4

) áram az (N,j) tekercsen megy keresztül. Az ismertetett körülmény folytán a transzformátor tekercseiben olyan értékű és irányú feszültségek keletkeznek, hogy a (c) és (e) 35 végszoritók feszültsége azonos, úgyhogy a jeladásnál a hallgatón áram nem megy keresztül, minek folytán a távbeszélő állomás mellékhangoktól mentes marad. A berendezés működési módja jelvétel-40 nél a 4. ábrában van feltüntetve ós a következő: ha a vonalvezeték végszorítói jelvevő feszültséget kapnak, akkor a (d) végszorítótól az (L) vonalvezetéken és az (N^ tekercsen át (I4

) áram jut a (c) vég-45 szorítóhoz. A (c) végszorítótól az (I2

) árammal egyenlő (I,) áram megy az (R) hallgatón és (T) mikrofonon át a (d) szorítóhoz. Minthogy az áram nagyobb, mint az 50 (I4

) áram, ennélfogva a (d) szorítótól (I4

—14

) áram folyik az (N.,) és (N2

) tekercseken keresztül a (c) szorítóhoz. A transzformátor tekercseiben most olyan értékű és irányú feszültségek keletkeznek, 55 hogy a (b) és (e) szorítók feszültsége egyenlő, minek következtében jelvételnél a segédellenállásban áramveszteségek nem keletkeznek. Az alábbiakban a 2, ábrában feltüntetett elrendezés alkatrészeinek ama vi- 60 szonylagos értékeit adjuk meg, amelyek mellett azok a találmány tárgyát tevő távbeszélő állomás alapkövetelményeinek megfelelnek. A méretezési egyenletek levezetésénél a transzformátortekercsek el- 65 lenáliásait elhanyagoljuk. Feltesszük továbbá, hogy a transzformátortekercsek között mágneses veszteség nincsen és hogy azok önímpedanciái a távbeszélő állomás alkatelemeinek impedanciáihoz 70 vagy a vonalvezeték impedanciájához képest nagyon nagyok, kísérletek igazolták, hogy ezek az egyszerűsítő feltételek megengedhetek és hogy a felvett feltételek a gyakorlatban gondos méretezés mellett 75 nagy megközelítéssel megvalósíthatók. Az alább megadott egyenletek kiindulási egyenletei a már említett szabadalmi leírásban vannak ismertetve. Azon feltételek megállapítása végett, 80 amelyek mellett a (T) mikrofon és az (R) hallgató a jeladásnál konjudációban vannak, tegyük fel, hogy a mikrofon áramkörébe elektromotoros erő van iktatva és a konjugáció megkövetelt feltétele ki van 85 elégítve. Más szavakkal tegyük fel, hogy a hallgató végszorítóinak a mikrofon áramkörébe iktatott elektromotoros erőhöz képest azonos feszültsége van. Legyen Ij, I2

, I0

>

, I4

a mikrofonban, a hallgató- 90 ban, a segédellenállásban és a vonalvezetékben keringő áram, míg II,, R,, R3

, R4 a megfelelő alkatelemek ellenállása. A hallgatónak a mikrofonnal szemben való konjugációjának feltétele megköveteli, 95 hogy jeladás közben a hallgatón áram ne menjen keresztül és így I, = 0. Hasonlóképen világosan kitűnik a 3. ábrából, hogy I;

, = Ij. Minthogy a transzformátor három tekercse és a vonalvezeték egymással so- 100 rozatos összeköttetésben állanak, ennélfogva a vonalvezeték mentén való feszültségesés és a tekercsekben való feszültségesések algebrai összege 0, úgyhogy KK + n3

-|-n3

] = R4

I4

1. 105 ahol K a feszültségesés a transzformátorban menetenként. Minthogy továbbá a (c) és (e) végszoritók feszültsége a 3. ábrában egyenlő, ennélfogva a segédellenállásban bekövetkező feszültségesés és az (N2

) te- 110 kercsben beálló feszültségesés algebrai összege 0, így tehát Kn, — R3

I3

2 Hasonlóképen a transzformátortekercsek-