92082. lajstromszámú szabadalom • Áramkörelrendezés jelzőberendezésekhez
— 8 — K + Ö2 n2 1 1) i -n2 + ns n2 Rt K' .15. meretes és a beszélő impendanciája, valamint az y viszony számára alkalmas értéket választottunk, a távbeszélőállomág viszonyokat r és r'-vel többi elemei már kiszámíthatók. Ha az —- és n3 jelöljük, akkor a 14. és 15. egyenletek következőképen írhatók: r + r ' = y 5 Jí! =R i 16 (r + r')(r + r'+l) A 16. egyenlet megoldása által kapjuk H, 35 y (y +1) vagy •±\ RÍ (i + y)y 17. 10 és (i+y)y is. Ha a d) egyenletben az r és r' értékeket behelyettesítjük, következőt kapjuk: rr + r'p R, 15 1 ya y jr- (i + y) y R, R, i + y- 19 ' Ha az a) egyenletben az r és ket behelyettesítjük Ra i:, -• n értéke.20. r + r' • y ' 20 A 2. ábra helyettesítésére való tervezési képletekből ezután kapjuk: 1 R« — Rí i + y 1 e-=yr ' Ri R -y(i + y) | 1; •yd = y) A) A lenti képletekből látható, hogy a hallgató és a segédellenállás impendanciái a 25 vonalvezeték impendanciájának és az y viszony kifejezéseivel vannak megadva., Hasonlóképen az áramátalakító r és r' vi szonyai az y viszony, valamint a vonalvezeték és beszélő impendanciáinak kifejezé-30 seivel vannak megadva. Következőleg, miután a vonalvezeték impendanciája is' Az 1—4. ábrák megtekintésénél kitűnik, hogy itt négy elem sorozatosan van elrendezve, amelyek 1. (L) a vonalvezeték, 2. az (Nj) tekercs, 3. a (T) beszélőből és az (N2 ) tekercsből álló áramkör és 4. az (R) hall- 40 gatóból és az ezzel párhuzamosan kapcsolt (N3 ) tekercsből, valamint az (X) ellenállásból álló áramkör. Bármely elrendezés, amelynél ez a négy elem sorozatosan van kapcsolva, villamos szempontból azonos 45 értékű. Az 5. ábra oly elrendezés példáját mutatja, amelynél az (N,) tekercs két hálózati áramkör közzé van kapcsolva, míg a 6. ábra egy másik példa, amelynél az (L) vonalvezeték és az (N,) tekercs csak he- 50 lyet cseréltek. A 2. és 5. ábrában feltüntetett berendezés különösen közös telepü távbeszélőállomáshoz alkalmas, míg a 6. ábrában feltüntetett áramkörelrendezés előnyösen helyi teleppel felszerelt távbe- 55 szélőallomáshoz való, azonban ez is közös telepű távbeszélőállomás gyanánt alkalmazható. A fentiekben megadott számítási képletek egyaránt alkalmazhatók mindezen különböző kiviteli alakoknál. 60 Az 5. ábrában feltüntetett elrendezésnél a (13) kondenzátor elrendezése folytán az egyenáram a közös telepből a (T) beszélőn megy keresztül. A (14) kondenzátort azon esetben alkalmazzuk, ha kívánatos, hogy 65 az egyenáram az (R) hallgatóhoz kapcsolt mellékáramkörbe jusson állandó mágnessel felszerelt hallgató alkalmazása esetén. Ha a (14) kondenzátort nem alkalmazzuk, úgy az egyenáramnak csak egy része 70 megy az (R) hallgatón keresztül. Ez a hallgató mágnesezésére szolgál azon esetben, amikor semleges hallgató talál alkalmazást. Semleges hallgató alatt olyan szerkezetű hallgatót értünk, amelynek 75 magja lágy vasmagból áll és ez csak akkor van mágnesezve, ha a hallgatón áram megy keresztül. Azon esetben, amidőn a 6. ábrában feltüntetett berendezésnél közös telepet alkalmazzuk, a (15) kondenzátort 80 rendezhetjük el. Azok a feltevések, amelyekre a távbeszélőállomás kiviteli alakjainak a fentiekben fejtegetett elmélete alapítva van, abban állanak, hogy a vonalvezeték és a 85 távbeszélőállomás elemeinek impendanciái tisztán ellenállásból állanak. Azon esetekben, amidőn nagyobb pontosságot követelünk meg, a felvett feltételektől való
