92075. lajstromszámú szabadalom • Körömvágó-és reszelőlészülék

Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92015. SZÁM. — Ill/b. OSZTÁLY. Körömvágó és reszelő készülék. Czencz István bölcsészhallgató Budapest. A bejelentés napja 1925. évi december hó 3-ika. Az eddig ismert körömvágó-ollókkal a köröm levágása saját magunk által kényelmetlen és csak ritkán sikerül a körmöt szabályos görbületű alakra levágni. 5 A találmány szerinti készülék célja az, hogy segítségével az ujjakról a körmöt fáradtság nélkül, gyorsan, biztosan a tetszés szerinti alakra levághassuk. A találmány tárgya lényegében egy az 10 ujjra húzható fémtok, melynek elején a köröm kiálló részének befogadására egy félköralakú rés van kiképezve, mely rés előtt a .körömvágó pengének oldalt való elmozgatásával a körömrésből kiálló kö-15 römrészt levághatjuk. A készülék használata már most akként történik, hogy azt az ujjunkra feltoljuk, arra ügyelve, hogy a köröm kiálló része a vízszintes körömrésbe hatoljon, majd a pengetartó alsó és 20 felső fogantyúját a másik kezünk két ujja közé fogjuk és azt a pengehasadék irányában áttoljuk a készülék egyik oldaláról a másikra. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá-25 nak példaképpen felvett foganatosítási alakja öt ábrában van feltüntetve ós pedig: az 1. ábrán a készülék középső hosszmetszete, a felső fogantyú hosszmetszetével; a 30 2. ábrán az 1. ábra szerinti készülék képe hátulról, az ujjnyílás felől; a 3. ábrán az 1. ábra szerinti készülék képe részint felülnézetben, részint pedig a (c, d) síktól jobbra eső felében, az 1. ábra (1) 35 felső részének a (21) ujjpárnalemezélen átmenő vízszintes síkkal való lemetszése után látható metszetben; a 4. ábrán részletrajz a pengetartóról és a pengéről; az 40 5. ábrán részletrajz a pengetartó és a pengének a pengehasadékban való elhelyezkedéséről, felülnézetben. Az 1—3. ábrák szerint a fémtok az (1) felső, (3) alsó és a (2, 2) oldalrészekből áll, melyek külső felülete sík és az éleken le 45 gömbölyített, míg a belső felülete az ujj első ízének befogadására szolgáló (26) ujjüreg és a (23) körömrés, továbbá a (24) körömhasadék képzésében vesz részt és evégből — az ujj alakjának megfelelően — 50 az (1) felsőrésznél síkfelületűre, míg a (2, 2, 3) részeknél homorúra van kiképezve. A (26) ujjíireg a fómtok hátulján a (25) ujjnyílással kezdődik, míg előrefelé a (3) résznek a készülék belsejébe emelkedő (19) 55 elülső része és az (1) felsőrész között el terülő félköralakú (23) körömrésbe megy át, mely utóbbi azután a készülék eleje felé a (24) körömhasadékban folytatódik. A körömhasadékot az (1) rész alsó, víz- 60 szintes felülete, kétoldalt a (2, 2) rész (2") belső, függélyes felülete és alul a (3) rész megvastagodott (18) elülső részének előrefelé lejtő (27) felső felülete képezi. A (3) rész e (18, 19) megvastagodott elülső része 65 a (26) ujjüreget élűiről határolja és az ujjpárna elülső részének megfelelően az ujjüreg felé tekintő (19) felülete homorúan van kiképezve es ci (20) alul homorú, felül domború felső részével (ez ujjpámalernez- 70 nek nevezhető) az (1) felsőrész alatt hátrahajlik és a (21) vízszintesen fekvő félköralakú élben — mely a körömalatti árokba illeszkedik — végződik, mindkét oldalt a (22) szegletet alkotva. 75 A patkóalakú, függélyes (10) pengehasadék, mely domborulatával előre, míg egymással párhuzamos két szárával hátrafelé irányul, az (1) rész felső és a (3) rész alsó felületén u-alakú réssel veszi kezde- 80