92059. lajstromszámú szabadalom • Szétszedhető vaskályha
Megjelent 1930 . évi május hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92059. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Szétszedhető vaskályha. Zwinz Ferenc gyáros Neunkirchen. A bejelentés napja 1925. évi májas hó 14-ike. Ausztriai elsőbbsége 1924. évi május hó 15-ike. Az egymásfelett fekvő gyűrűkből álló szétszedhető, különösen öntöttvasból való vaskályhák, vagy azok a kályhák, melyeknek falrészei a kályha hosszirányában sze-5 gecselés, csavarok stb. útján egymással mereven össze vannak kötve, azon hátránnyal járnak, hogy a gyűrűknek az erős fűtésnél fellépő kiterjedése folytán legalább is eltorzulások, de gyakran hasadá-10 sok is lépnek fel. Az ilyen kályhák eme hátrányait a jelen találmány tárgyát képező kályháknál azzal kerüljük ki, hogy falai egyes részekből állnak, amelyek a kályha hosszirányá-15 ban lazán vannak egymásba vagy egymáshoz illesztve és csupán körülövező harántpántok vagy gyűrűk hozzák őket egymással az összetartást biztosító összeköttetésbe, úgyhogy minden egyes rész 20 magában felveheti a fűtéskor fellépő kitágulásokat és ezeket ártalmatlanná teheti és így az igénybevételek a szomszédos részekre át nem vitetnek, a kályhafal eltorzulásainak vagy hasadásainak pedig 25 elejét vesszük. Ezenkívül vonatkozik még a találmány az ilyen kályhák részeinek különös kiképzéseire, ezen hatások előmozdítása. valamint különböző célokra való alkalmazhatóságuk lehetővététele 30 céljából. A rajzon a találmány szerinti kályha példaképem foganatosítása van feltüntetve, az 1. ábrán oldalnézetben, a 35 2. ábrán pedig felülnézetben, míg a 3. és 4. ábrák a kályharészek egy előnyös kiképzési alakját nézetben és vízszintes metszetben mutatják. A rajz szerinti kályha lényegében négy (1, 2, 3, 4) részből áll, melyek összeállítva 40 a megközelítőleg négyzetes harántmetszetű kályha falait alkotják. Ezen részeket hosszanti éleik mentében egymáshoz illesztjük és az (5) gyűrűkkel egymással összekötjük. Az egymáshoz illesztés cél- 45 szerűen a (6, 7) hornyos és rúgós összeköttetés alkalmazásával történik, azonban magától értetődően történhetne egyszerű érintkezés útján is, egy az egymáshoz képest való eltolódást meggátló léc elrende- 50 zése mellett. A részek mindegyike adott esetben gyengén boltozatos, miáltal elérjük azt, hogy a hevítés folytán beálló tágulásoknál a kályha deformálódása csupán a falrészek boltozata (8) nyílmagassá- 55 gánalt enyhe megnövekedésében nyilvánul, ellenben az anyagban beálló feszültségek folytán fellépő eltorzulások és hasadások, valamint a feszültségek átvitele szomszédos kályharészekre ki van zárva. Hogy 60 az (5) körülzárógyűrüknek a falrészekre való szoros és rugózó felfekvését biztosítsuk. a gyűrűk nem egyenesen vannak kiképezve, hanem, mint a rajzon látható, a falrészekhez fekvő (5') gyűrürészek ív- 65 alakban haladnak. A gyűrű tehát ezen ívek enyhe laposodása közben követi a falrészek hevítés közben fellépő minden alakváltozását anélkül, hogy kihűléskor ezekkel érintkezés megszűnne, illetőleg 70 meg nem engedett módon feszülne. Hogy koksz vagy hasonló nehezen gyulladó tüzelőanyag kifogástalan elégését elérjük, a találmány szerinti szétszedhető kályha magában ismeretes módon felfelé 75 szükülően van kiképezve, miáltal az
