92053. lajstromszámú szabadalom • Áramegyenirányító készülék
— 3 — így azt találtuk, liogy a rézoxydulréteg és a vele érintkező fémlap vagy tárcsa közti érintkezési nyomás növekedése az egyenirányítás! arányszám lényeges 5 változását vonja maga után. Egy bizonyos áramegyenirányító esetén az érintkezési nyomásnak cm2 -ként 0.7 kg-ról 8.5 kg-ra való növekedése az egyenirányítási arányszámnak kb. 27.5-ről közelítőleg LO 120-ra való növekedését vonta maga után. Az egyenirányítási arányszámnak ez a növekedése azáltal áll elő, hogy az áram egyik irányban való áthaladásával szemben fellépő kis ellenállás gyorsabban 15 csökken az érintkezési nyomás növekedésével, mint a nagyobb ellenállás, mely az áramnak a másik irányban való áthaladásával szemben fennáll. A fent említett esetben a nagy ellenállás 620 ohmról 380 30 ohmra szállt le, amint az érintkezési nyomás cm2 -ként 0.7 kg-ról 8.5 kg-ra emelkedett, azaz az ellenálláscsökkenés 39 százalékos volt. Ugyanitt az érintkezési nyomás ugyanilyen növekedésénél a kis ellen-25 állás 22.5 ohmról 3.8 ohmra esett le, a változás tehát kb. 83 százalékot tett ki. A kis ellenállás esetében a változás valószínűleg főkép a rézoxydul és a vele érintkező lemez vagy tárcsa érintkezési 30 ellenállásának csökkenése folytán áll elő, míg a nagy ellenállás esetén a változás oka valószínűleg a rézoxydul tényleges ellenállásának a változásában keresendő. Ebből világos, hogy az érintkezési nyo-35 másnak kellő mértékben való növelése által magas egyenirányítási arányszámot kaphatunk, A kívánt érintkezési nyomás elérésére és annak az egész érintkezési felületen való egyenletes elosztására bármi-Í0 féle berendezést alkalmazhatunk. Láthatjuk ezenkívül, hogy az érintkezési nyomásnak bármilyen módon való változtatásával az egyenirányító elem egyenirányítási arányszáma, ha kívánatos, megfele-45 lően változtatható. Az egyenirányító elem jellemzői a vele közölt elektromótorikus erőtől is függnek és egy esetben azt találtuk, hogy az egyenirányító elem kis ellenállása a vele 50 közölt legkisebb észrevehető elektromótorikus erőnél kb. 500 ohm volt, míg 0.4 volt elektromótorikus erőnél az ellenállás 50 ohmra csökkent és 8 voltnál tovább süllyedt kb. 15 ohmra. Az ellenállás-55 nak 500 ohmról 50 ohmra való lecsökkentése az elektromótorikus erőnek 0.4 voltig való emelkedésénél aránylag gyors volt, a további csökkenés 15 ohmig, midőn az elektromótorikus erő 8 voltig emelkedett, aránylag lassú volt. 60 Látni fogjuk, hogy az elektromótorikus erőnek 8 voltig való emelkedésénél az egyenirányító elem kisebb ellenállása kisebb, mint a rézoxydul rendes ellenállása, amint az korábbi, ezen tárgyra vonatkozó 65 vizsgálatoknál megfigyeltetett és feljegyeztetett. A magas ellenállás irányában az elem ellenállása a legkisebb észrevehető elektromótorikus erőnél mért kb. 500 ohmról 70 1.4 voltnál kb. 1000 ohmra emelkedett és azután 8 voltnál lecsökkent kb. 910 ohmra. Az egyenirányító elem áramátvivő képessége (kapacitása) kb. 0.075 ampérre van korlátozva a réz és a rézoxydul elek- 75 tródák közti érintkezési terület minden négyzet centiméterére, ennél nagyobb áram a túlhevülés következtében előálló sérülés veszélyét hozza magával. Ezenfelül azt találtuk, hogy az egyen- 80 irányító elem élettartama attól a hőmérséklettől függ, amely mellett működik, ha ez a hőmérséklet aránylag magas és a működési hőmérséklet a maga részéről a rézoxydul-rétegen áthaladó áram sűrű- 85 ségétől függ. Azt találtuk továbbá, hogy ha az egyenirányító elemet arra használjuk, hogy egy ellenelektromótoros erővel nem bíró elektromosan működtetett készülék 90 számára szolgáltasson áramot, az elem lényegesen nagyobb áramot fog a megrongálódás veszélye nélkül átvinni tudni, mintha pl. váltakozó áramforrásból akkumulátortelepet töltünk meg vele. 95 Ez utóbbi esetben minden hullám egyik fele alatt az akkumulátortelep feszültsége hozzáadódik a tápláló áramkör feszültségéhez, ami az egyenirányító elemen át a magas ellenállás irányában igyekszik 100 áramot átbocsátani és ez az áram olyan értékre növekedhet, hogy az ebből eredő hő az egyenirányítóra nézve romboló hatású lehet. A gyakorlatban azt találjuk, hogy a 105 találmány szerint készített egyenirányító elemek igen lassan és igen fokozatosan mennek tönkre, ha egyáltalán tönkremennek, míg ha kellően vannak elkészítve és a levegő alkatrészeinek vegyi 110 behatásától megóvjuk őket, elpusztulások gyakorlatilag teljesen ki van küszöbölve. Ezenfelül úgy találtuk, hogy az egyenirányító elem azonnal teljes mértékben működésbe lép, mihelyt vele az elektro- 115 motoros erőt közöljük, azaz nincsen bizo-
