92045. lajstromszámú szabadalom • Tetszőlegesen szabályozható fordulatszámú folyadékhajtümű

— 4 — •és a tokos hajtóműnek egyik eleme v an rögzítve. Ezen a helyen a tengely ürös és több (99) furattal van ellátva, melyen át a folyadéknak az ürös térbe való áramlása 5 lehetővé van téve. A folyadék a furatban elhelyezett (100) nyomószelepen áramlik át és a (101) hasítékok útján (13. ábra) a gyűrűalakú (102) kamrába jut. Ezt a kam­rát a (103) vezérlő hüvely alkotja, mely-10 nek köpenyében két, bőségesen 90°-ra ki­terjedő (98) és (105) kivágás van egymás­sal szemben elrendezve. A vezérlő hüvely­ben kiképezett (104) furatok létesítenek összeköttetést a belső kamra és a külső 15 (105) kivágás között. A (103) vezérlő tolaty­tyúnak forgási helyzetéhez képest a (105) kivágás a (106), illetve (107) mótorvezeték­kel áll összeköttetésben, úgyhogy a (103) tolattyúnak 90°-kal való elfordításával a 20 (90) mótor forgásiránya megváltoztatható. A mótorból távozó folyadék a második, (98) kivágásba ömlik, ahonnan a (108) összekötő vezeték útján, a (109) szívótérbe áramlik (12. ábra). A (110) vezeték köti 25 össze a (89) generátor szívóoldalát a (109) szívótérrel. A mótorsebesség változtatásának lehe­tővé tételére a folyadék egy részét, min­den egyes fordulat alatt, nyomás nélkül, J50 közvetlenül a szívótérbe engedjük átára­molni. E célból a forgó (97) tengelyen két (111) és (112) nyílás van egymással szem­ben elrendezve. A vezérlő tolattyúban két háromszög­ig alakú (113) és (114) kivágás van kiképezve (14. ábra). A vezérlő tolattyú tengely­irányú helyzetéhez képest a (111) ós (112) nyílások ezen (113) és (114) kivágásokkal rövidebb vagy hosszabb összeköttetésbe 40 kerülnek, úgyhogy a folyadék minden egyes fordulatának nagyobb vagy kisebb része alatt ömlik át. A fent ismertetett foganatosítási alaknál minden egyes for­dulat alatt kétszer létesül összeköttetés. A 45 furatokat és a hasítékokat természetesen tengelyirányban oly módon tolhatjuk el egymáshoz képest, hogy minden egyes nyílás csak a hozzátartozó kivágással lép­het összeköttetésbe; ebben az esetben min-50 den egyes fordulat alatt csak egyetlen összeköttetés létesülne. Többkamrás tokos szivattyúknál az összeköttetések száma a kamrák számával egyezik. 55 A (103) tolattyúban rögzített (119) fo­gantyú a tok (120) hasítékában úgy van vezetve, hogy a mótor forgásiránya csak akkor változtatható, ha nyomófolyadék nem áramlik át. A folyadékáram egyen­lőtlenségét a (115) kiegyenlítő dugattyú 60 szünteti meg, mely a (103) tolattyú min­den egyes helyzetében, a (116) nyílás út­ján közlekedik a (.105) kivágással. A (117) és (118) rugók a folyadéknyomás ellené­ben hatnak. Egyébként a kiegyenlítő 65 szerkezet a 6. ábra nyomán ismertetett módon van kiképezve. Az eddigelé ismertetett kiviteli alakok minden egyes beállítás számára fix átté­teli viszonnyal bíró hajtóműveket tüntet- 70 nek tel. Tetszőleges beállításnál ugyanis pontosan meghatározott folyadékmennyi­ség szállíttatik a szivattyútól a motorhoz, úgyhogy a mótor az erőforráshoz képest fix viszonyban forog. 75 Ha a dugattyúval összeköttetésben álló folyadéktérben rugalmas szervet, pl. egy rugalmasan megterhelt dugattyút vagy membránt rendezünk el, melynek segélyé­vel térfogatát változtathatjuk vagy pedig 80 a folyadék összenyomhatóságának fel­használásával, a dugattyúlöket térfoga­tához képest elegendő nagy folyadéktér esetén elérhetjük, hogy a mótor terhelésé­hez képest nagyobb vagy kisebb folyadék- 85 mennyiségek szállíthatók a nyomóvezeté­ken át a motorhoz. Ez azt jelenti, hogy tetszőleges áttételnél a mótor fordulat­száma mindig a terheléshez alkalmazko­dik. 90 A 15. és 16. ábrákban ilvfajta generátor példaképpen van szemléltetve. A (121) hajtótengely (16. ábra), forgaty­tyú útján, a (122) és (123) dugattyúkat ide-oda mozgatja. Ezeknek mindegyike ív- 95 alakú csésze segélyével, a forgattyúcsap­nak kb. 120°-nyi részét fogja körül és két 124) gyűrű által tartatnak össze. A (125) és (126) hengerek a (127) főtestben elhelye­zett perselyeken forgathatóan vannak íoo ágyazva. A dugattyúk által kiszorított folyadék a (128) kivágásból, a (129) hasí­tékokon át. a (130) üreges térbe áramlik, melyet akkorának képezünk ki, hogy a megengedett maximális nyomásnál, a fo- 105 lyadék összenyomhatósága folytán, a du­gattyú által kiszorított térfogatot fölve­heti. (131) visszacsapó szelep köti össze ezt a teret a motorhoz vezető (132) nyomóveze- no tékkel. A (133) szívóvezeték a szívólöket alatt, többszörös, (134) golyós visszacsapó szelepen át (15. ábra) szállítja a folyadé­kot a (130) nyomótérbe. Hogy a szállított folyadékniennyiséget már most minden 115 egyes löketnek tetszőleges nagyságú része

Next

/
Thumbnails
Contents