92029. lajstromszámú szabadalom • Rotor
más felé fordítjuk, úgyhogy forgatóerő nem lép fel. A szárnyas rotor természetesen szivatytyúk üzemére, vízmentesítésére sfb. is 5 használható. Több rotort párhuzamosan össze is kapcsolhatunk s az erőt ismert áttételekkel vihetjük át és gyüjthetjük. A rotoi- kihasználásának egy másik 10 módja abban áll, hogy a szél hatására akadálytalanul hagyjuk forogni s az (m) harántnyomatékot hasznosítjuk. Ez úgy történhet, hogy a rotort mozoghatóan vagy egy mozogható tárgyon szereljük fel. 15 Ilyen elrendezést mutat a 8. ábra, mely szerint kőt rotor szabadon foroghatóan van az (i) tengelyre szerelve, melynek közepe a reá merőleges (j) tengelyre van rögzítve, mely az (m) oldalnyomaték ha-20 tása folytán íorgattatik. Ezen szerkezet tehát egy pár szélmalomszárny módjára működik. Egy vagy több rotort járműnek vagy más mozgó tárgynak menesztésére is hasz-25 nálhatunk. Hajón való alkalmazáskor ajánlatos a szárnyakat beállíthatóan és reverzálhatóan kiképezni, úgyhogy az (rn) harántnyomatók hatását növelhetjük vagy csökkenthetjük s irányát is a szükségnek 30 megfelelően változtathatjuk. A rotort pl. lavirozásnál alkalmas fékrendszerrel lefékezhetjük, miközben a szárnyak egyidejűleg 180° -kai elfordíttatnak. Ha a hajó a másik oldalon fekszik, akkor a fé-35 ket oldjuk s a rotorokat ellentétes irányban forgatjuk, mimellett azonban a harántnyomaték tovább hat előrefelé. Hátsó szél esetén a szárnyak úgy állíthatók, hogy homorú oldalukkal fordulnak a 40 szél felé s így tetemes vitorlafelületet nyújtanak. A bevonás úgy történhet, hogy a belső szárnyfelületeket többé-kevésbé egymás felé irányítjuk. A fent ismertetett alkalmazási módok-45 nál nyilvánvaló, hogy adott szélerősség mellett a rotor forgásszámának egy bizonyos értéket nem szabad túllépnie. Elképzelhetjük azonban, hogy a forgásszámot a természetes í'orgásszám fölé növelhetjük 50 azáltal, hogy a rotort azonos irányban géperővel forgatjuk. Ezen esetben már a 1'orgáss.ebesség csekély növelése lényege sen fokozza az (m) harántnyomatékot Az ilyenkor a forgásközpontban fellépi vacuum ellensúlyozására az (a) és (b) véglemezeken a 2. ábra értelmében (k) nyílások alkalmazhatók. Elképzelhetjük, hogy a 8. ábrabeli berendezést géperő forgatja, mikor is az propeller gyanánt fog működni. Elképzelhetjük végül, hogy egy pár rotorral egy repülőgép hordófelületeit helyettesítjük. A gép röptében a levegő okozta, szélnyomás a rotorokat gyors forgásba hozza s az (m) oldalnyomaték, mely ezen esetben természetesen alulról fölfelé irányítandó, a rotor felületegységére számítva, nagy értékeket érhet el. Az alkalmazás ezen módja természetesen, attól függ, hogy a rotorokat kis siily mellett elég erősre kell kiképezni. A fenti kiviteli példák és alkalmazási módok csak példaképpen szerepelnek s a találmánybeli elv alapján más kiviteli alakok és szerkezetek is létesíthetők. S.icbaihilmi igények: 1. Eotor, melyet az jellemez, hogy két ellentétesen állított, hengeres, parabolikus, spirális vagy más felületű szárnyból áll, melyek két végiemezre 8 vannak szerelve s együttesen a véglemezek közepein átnyúló axis körül foroghatnak. 2. Az 1. alatti rotor változata azáltal jellemezve, hogy a szárny keresztmetsze- 8; tének a szárnycsúcson és a forgásaxison keresztül fektetett átmérőre helyezett vetülete a forgásaxistól mindkét oldalt fekszik, mimellett a szárnyak belső egyenes élei között rés vagy 90 köz van. í]. Az 1. és 2. alatti rotor kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a szárnyak a véglapok között foroghatóan s ennek folytán beállíthatóan és reverzálhatóan 95 vannak elrendezve. 4. Az 1. alatti rotor kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a szárnyak külső és belső oldala különböző alakú vagy görbületit. 100 2 rajzlap melléklettel. Pn 11 í:s nyomda. Budapest.
