91997. lajstromszámú szabadalom • Gránát, különösen kézigránát

— 7 -számára a 6e. és 6f. ábrákon feltüntetett diagramokat kapjuk. Kemény felesapódás esetében a gránát a 6a. és 6b. ábrákon megadott, meredek 6 esésű (15—16) vonaldarabnak megfelelően igen gyorsan fog nyugalmi állapotába jutni, nem kemény felesapódás esetében ellenben a gránát sebessége a felesapódás után többé-kevésbbé lassan fog csökkenni, 10 amit a 6c—6f. ábrákban a kevésbbé meredek esésű (15—16) vonaldarab jelez. A felcsapódási tehetetlenségi tömeg a rendelkezésre álló üresjáratnak megfelelően, a gránát felcsapódása után is 15 továbbmozog, mégpedig kezdetben anélkül, hogy gyújtási hatást hozna létre. Ha az üresjárat kicsi, ezen, a diagramokban, a (15—17) vonaldarab által jelzett mozgás a 6a., 6c. és 6e. ábrák értelmében csak 20 kicsiny lesz, nagy üresjárat alkalmazása esetében azonban a (15—17) út darab a 6b., 6d. és 6f. ábrák értelmében lényegesen nagyobb lesz,. A 6a. és 6b. ábrák által feltüntetett ke-25 mény felesapódás esetében a gyujtószeg a gyutaccsal általában oly időpontban fog érintkezésbe jutni, amelyben a gránát maga már teljes nyugalomba jutott, míg nem kemény felesapódás esetében a 30 gyujtószeg csúcsának a gyutaccsal való érintkezésbe jutása oly időpontban fog beállani, amelyben a gránát maga is még tovamozog, amint ezt a 6c—6f. ábrák jelzik. A gyújtási sebesség, azaz a felcsapó-35 dási tehetetlenségi tömegnek viszonylagos sebessége a gránáthoz képest a gyújtási ellenállások fellépése, azaz a rajzon feltüntetett foganatosítási példa esetében a gyujtószeg csúcsának a gyutaccsal való íO érintkezésbe jutása pillanatában, — mely gyújtási sebesség a gyujtóhatás létrejötte szempontjából mértékadó fontosságú, -— kemény felesapódás esetében általában közel egyenlő a gránát felcsapódási seí5 bességével és a felcsapódási tehetetlenségi tömeg üresjáratától független, nem kemény felesapódás esetében azonban ezen gyújtási sebesség lényegileg a felcsapódási tehetetlenségi tömeg üresjáratának 50 nagyságától függ. Ennek megfelelően, a 6c. és 6e. ábrák által feltüntetett esetben, a (17—17') vonaldarab által feltüntetett gyújtási sebesség az alkalmazott kis üresjárat következtében csak kicsiny, míg a 55 nagyobb üresjárat számára érvényes 6b. és 6f. ábrák esetében a (17—17') vonaldarabb által megadott gyújtási sebesség éppen a nagyobb üresjárat alkalmazása következtében lényegesen nagyobbá válik. Ebből látható, hogy az üresjárat kemény 60 felcsapódása esetében különösen nagyfontosságú. Sőt a 6e. és 6f. ábrák által feltüntetett esetben az üresjárat nagysága sok tekintetben nagyobb fontosságú, mint magának a felcsapódási tehetetlenségi tö- 65 meg-nek a nagysága, amire annál is inkább tekintettel kell lenni, mert a felületükön csak kicsi, azonban a lövedéknek a talajba való behatolásával gyorsan megnövekedő ellenállást keifejtő felcsapódási 70 helyek a gyakorlatban rendkívül gyakran fordulnak elő, úgyhogy a szerkesztésnek az ilyen természetű felcsapódási helyekre különös figyelemmel kell lennie. Miután pedig az ily természetű felcsapódási he- 75 lyek számára szerkesztett gyújtó kemény felesapódás esetében szintén helyesen működik, a szerkezet kizárólag a felületileg csak kis ellenállást kifejtő felcsapódási helyek követelményeinek megfelelően vá- 80 lasztható. Ebből következik, hogy a felcsapódási tehetetlenségi tömeg számára minden esetben lehetőleg nagy üresjárat alkalmazandó, hogy a gyújtó gyújtási hatása kedvezőtlen felcsapódási viszonyok 85 közepette is biztosan bekövetkezzék. A felcsapódási tehetetlenségi tömeg nagy üresjárata és az ezen üresjáratot meggátolni törekvő mozgási ellenállások következtében ugyan bizonyos nagyságú 90 energia vész el ós éppen ezen okból eddig az összes lövedékeknél a gyujtószeg csúcsának a gyutacstól való távolságát, az úgynevezett gyujtószegtávolságot, tehát a felcsapódási tehetetlenségi tömeg üres- 95 járatát mindig igen kicsinyre, pl. 1—2 mm-re szabták meg. Miután azonban a felcsapódási tehetetlenségi tömeg energiáját az üresjárat esetleg meg is sokszorozhatja, a nagy üresjárat következté- 100 ben megnövekedő mozgási ellenállások dacára, a felcsapódási tehetetlenségi tömeg üresjárata éppen a nem kemény felcsapódásokra való tekintettel, lehetőleg nagyra, pl. 3—10 mm-re vagy még na- 105 gyobbra, de legalább 3 mm-re szabandó meg. Az üresjárat ezen megnövelése nemcsak kézigránátok, hanem csövekből kilőtt lövedékek számára is előnyös, miután tüzérségi lövedékeknél is gyakori je- no lenség, hogy a lövedékek lágy talajon, pl. mocsaras felületen való felesapódás esetében éppen a felcsapódási tehetetlenségi tömeg számára alkalmazott túlságosan kicsiny üresjárat miatt nem robban- 115 nak fel. A felcsapódási tehetetlenségi tömeg üresjáratára vonatkozólag szerkezeti szem-