91974. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aceton előállítására

Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 919*73. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás tisztátlan ólom és egyéb ötvözetek feldolgozására. Harris Henry fémkohász London. A bejelentés napja 1925. évi julius hó 2-ika. Északamerikai elsőbbsége 1924. évi december hó 11-ike, A találmány tárgya eljárás arzén, ón, antimon, zink, ólom és a rokonfémek közül legalább kettőt tartalmazó olvadt fém vagy ötvözet kezelésére oly célból, 5 hogy oxydáló szerek révén e fémek közül egyet, vagy többet elkülönítsünk. E célt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a fémfürdőhöz oxydáló szer gyanánt olyan savak sóit adagoljuk, me-10 lyekben fémoxydok a savképzők, mimellett e sókban lévő fém a só oxy génjéhez kisebb affmitású, mint a fémfürdőkből eltávolítandó fémek egyike vagy többje. A találmányt a következőkben egy 15 példa kapcsán bővebben ismertetjük. Arzént, ónt, antimont, cinket stb. tartalmazó ólomból vagy ólomötvözetekből ezen alkatrészeket vagy fertőzményeket oly módon távolítjuk el, hogy az olvadt 20 ólmot finoman elosztott állapotban alkalihydroxiddal hozzuk benső érintkezésbe. Az eljárást úgy vezetjük, hogy ezen megmunkálás közben az olvadt ólomra mért mennyiségű oxydálószerek hassanak. E 25 közben a hőmérséket célszerűen oly alacsonyan tartjuk, hogy ólomoxyd ne lépjen az olvadékba. Az oloimnak a reagenssel való benső érintkezését pl. azáltal érjük el, hogy a folyékony ólmot finoman 30 elosztva visszük be a reagensek képezte olvadékba, melyben nagyobb fajsúlya folytán lesülyed s alul gyül össze, mire ismét ugyanilyen módon hozatik a reagensekkel érintkezésbe, mindaddig, amíg az 35 eltávolítandó fertőzmények vagy alkatrészek az ólomból az olvadékba át nem léptek. Oxydálószer gyanánt pl. nátriumnitrátot használhatunk, melyet a finomítás közben a megömlesztett reagenshez 40 célszerűen fokozatosan és lemért mennyiségekben adagolunk. Ha a folyékony fém a reagensen keresztülvezető körmenetében levegővel érintkezik, a levegő oxygénje természetesen bizonyos mérvig szintén oxydálószer gyanánt hat. 45 Az alkalihydroxydhoz • olvadáspontjának, valamint viszkozitásának stb. szabályozására, valamint az elhasznált reagensben lévő anyagok elkülönítésének és visszanyerésének megkönnyítésére sókat, 50 pl. konyhasót elegyíthetünk. Ha az ólom egyidejűleg több ötvöző alkatrészt vagy fertőziményt tartalmaz, akkor ezeket egymástól elkülönítve is lehet kitermelni, ha az eljárást fokozato- 55 san foganatosítjuk. A finomításnál ugyanis először az arzén oxydálódik. Csak ha már nem tartalmaz az ólom számottevő mennyiségű arzént, kezdődik meg az ón oxydátiója, s csak ha az ón 60 főtömege az ólomból kilépett, indul meg az antimon oxydációja. Ennek folytán az ólom szakaszos finomításánál az ólmot először a felhasználandó összes reagensmennyiség egy bizonyos részével addig 65 kezeljük, amíg pl. az arzén főtömegét ki nem vontuk. Ekkor az arzéntartalmú olvadékot lecsapoljuk s az ólmot az ón kivonására a reagens egy újabb részével, majd pedig hasonló módon az antimon 70 eltávolítására a reagens többi részével kezeljük. A szakaszos leválasztás folytán az ólomban volt fertőzményeket vagy alkatrészeket egymástól elkülönítve kapjuk meg, vagyis az arzént lényegileg óntól 75 mentesen, az ónt lényegileg antimontói mentesen s az antimont arzéntől és óntól mentesen vihetjük át a reagens megfelelő részmennyiségeibe. Az olvadt ólomnak a reagenssel való szakaszos kezelését 80