91946. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénpor kokszosítására
— 4 — esetén az előkezelésnél szükségelt leA^egő felhevítésére használhatjuk. A szilárd és gázalakú termékek mennyisége a következőkből adódik: 5 A kokszoló retorta felső részébe táplált és 540° vagy magasabb hőmérsékű gázalakú közeggel elkokszolt minden tonna szénpor kb. 99 m3 gázt termel 7100 cal/m:! fűtőértékikel. Az eljárásban tonnánként 10 az előhevítésre kb. 42.5 m3 ilyen fűtőértékű gázt használunk el, úgyhogy a szén tonnájaként 56.5 my ilyen gáz marad fölösleg gyanánt. Ehhez járul ínég a folyékony alakban kondenzált gőzök meny-15 nyisége. A fent ismertetett példánál a kokszoláshoz, használt gázt előbb a (22) tisztítóban az olajtól, kátránytól stb. szokott módon mentesítjük. A tiszta lehűtött gázt fel-20 osztjuk; egy része a tartályba vagy a fogyasztási helyre s egy másik része a gázt a kb. 595—815° közötti kívánt; hőmérsékre hevítő (28) hőcserélőn át a kokszoló retortába megy. E túlhevített gáz azután a 25 kokszoló retortában az ismertetett módon kokszol. A feltüntetett berendezésnél a kokszoló retorta alatt elrendezett (29) kokszhűtő vagy hőcserélő fenekén át levegőt vezet-80 hetünk, úgyhogy az ilyen módon kissé előhevített levegőt közvetlenül a (9) előkezelőkamrába, vagy a (32) hőcserélőbe vezethetjük, mely a levegőt a kívánt, kb. 480°-nyi hőmérsékre hevíti s azután te-85 rcli az előkezelő kamrába. Kitűnt, hogy különösen igen keskeny és magas retorták alkalmazása és erőltetett iizem esetén a hídképződés egy neme folytán a szén a kokszoló retortában néha 40 függve marad. így pl. 30 cm belső átmérőjű hengeres retortában, melynek kezelési zónája kb. 9 in magas volt, óránkénti 75 kg adagolásnál az üzem zavartalan volt, ellenben óránkénti 125 kg adagolása (45 esetén az említett eltömődés lépett fel. Az ilyen hídképződés főleg azon ponton mutatkozott, ahol a szén a legerősebben kitágult vagy felfúvódott, ami rendszerint a retorta legforróbb részének közelében 50 lép fel, valószínűleg ugyanott, ahol a termelt gáznak is legnagyobb a térfogata. Mérésekkel meg volt állapítható, hogy a termelt koksz ms -jenek súlya a szénpor m3 -jének csak 1 j7 -de, vagyis a termeit 55 koksz közelítőleg 7-szer akkora térfogatot igényel, mint maga a szén. Ennek megfelelően úgy találtuk, hogy erőltetett üzeni esetén is elkerülhetjük a retorta eltömődését, ha a retorta alsó részét lefelé bővülőén tölcséresen képezzük ki. Ha pl. 9 6( m magasságú kezelési zónával és középső részében 30 cm. belső átmérővel bíró retortát alul kb. 50 cm belső átmérővel képezünk ki, az eltöinödések megszűnnek. Az ilyen kiképzésből szükségképen adódó q> ferde falak már mechanikus szempontokból is megnehezítik a lerakodások képződését. Másrészt ajánlatosnak bizonyult a retorta felső részét a (7) adagoló körül fel- 7( felé bővülőén kiképezni, nehogy a (7) adagoló szerkezet a retorta keresztmetszetéi túlságosan szűkítse, aminek e helyen a gázsebesség növekedése s a. szénpornak felfelé való kiragadása lenne a követikez- 7í ménye. Szabadalmi igények: 1. Eljárás poraiakii szén, különösen konynyen kokszolódé szén kokszolására, melyet az jellemez, hogy a szenet a 8( koikszolás előtt lebegő állapotban oly alacsony hőfokú előkezelésnek vetjük alá, hogy eközben lényegileg csak a vízgőz hajtatik ki belőle, s csak ezután foganatosítjuk magasabb hőmér- 81 séknél a kokszolást. 2. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy az előszárítást oxidáló légkörben, a kokszolást pedig közömbös légkörben, célszerűen lelni- 9( tött, megtisztított s azután újból felhevített destillációgázokban végezzük. 3. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a kokszoláslioz szükségelt meleget a szénpor egy ré- 9E szenek a kokszoló retortába vezetett korlátolt légmennyiséggel való elégetés révén létesítjük. 4. A 2. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a szénrészecskék i( leszállási tartamának meghosszabbítása céljából az előszárítás közben is a légkört ellenáramban vezetjük. 5. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy az előszárítás al- i( kalmával a szárítógáz kb. 480°-kallép a szárítótérbe s azt kb. 260° -kai hagyja el. 6. A 2. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy az újból felheví- 11 tett destillációgázok 620—815°-nyi hőmérsékkel lépnek a kokszoló zónába, melyet 260—425°-nyi hömérsékkel hagynak el. 7. A 2. alatti eljárás kiviteli módja, me- 11
