91919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vacuum-destillálásra

— 2 — nátriumsókat, mint a kénsavkezelés következményeit. Ennek folytán a kénsavval kezelt olajok silányabbak a Fuller-földön át szűrőiteknél s azoknál alacsonyabb ára-5 kat érnek csak el. Fuller-íöldclel való kezeléskor az olajat addig szivárogtatjuk a földön keresztül, amíg a kívánt világos színt el nem érjük. A földet ezután benzinnel extraháljuk, a 10 benzint a földből friss gőzzel kihajtjuk s a földben visszamaradt, benzinben oldhatlan színező anyagokat a földből lángkemencében kiégetjük. Ezen eljárás mellett a bitumenes színezőanyag teljesen kárba-15 vész, a Fuller-föld pedig elerőtlenedik s végül elvetendő. A találmány szerinti eljárásnál a kezelendő olajat, mely akár nyersolaj, akár ú. n. „csúcsolt" vagyis a könnyebb frak-20 ciótól megfosztott nyersolaj lehet, igen magas vacuumban destilláljuk s a fentismertetett finomító műveletek nélkül közvetlen kondenzátum gyanánt állítunk belőle elő jól értékesíthető kenőolajokat. 25 A „magas vacuum" kifejezés alatt e leírásban azon legmagasabb vacuumot is értjük, mely az alább ismertetendő destilláló-berendezésben gyakorlatilag fenntartható. Általában az egész rendszerben 30 25 mm higanyoszlopnak megfelelő, vagy ennél alacsonyabb absolut nyomást tartunk fenn, melynek szabatos mérvét a különleges körülmények szabják meg. Kedvező körülmények között a nyomást két-35 három mm-en lehet tartani. Másrészt azonban, különösen nagymennyiségű könnyen illó alkatrészeket tartalmazó nyersolajok kezelésénél a destillálás közben fenntartott absolnt nyomás 100 mm-ig 40 is emelkedhet, noha rendszerint lényegesen alacsonyabb nyomások alkalmazása ajánlatos. A találmány szerinti eljárást az e célra jól bevált és a csatolt rajzon feltüntetett 45 készülékkel kapcsolatban ismertetjük; a rajzon 1. ábra az egész berendezés vázlatos, részben metszett nézete; 2. ábra a felső sisak metszete; 50 3. ábra egyik fősisak metszete; 4. ábra egy kapcsolókönyök metszete; 5. ábra az alsó sisak metszete; 6., 7. és 8. ábrák a vezetékek keresztmetszetei; 55 9. ábra az egyik cseppfogó toronynak, 10. ábra pedig az ejektor-szivattyúnak metszete, míg a 11. ábra az egyik destiHátumgyüjtőt oldalnézetben ábrázolja. A találmány szerinti eljárás foganato- 60 sítására igen jól bevált a rajzon (1) jelzésű, sajátos kiképzésű kazánnal bíró berendezés, hangsúlyozandó azonban, hogy az eljárás foganatosítható oly berendezésekben is, melyek a feltüntetett kazán 65 helyett az ismert alakú hengeres kazánokkal bírnak. A kazán felső részéhez csatlakozó felső (2) sisakba a (3) vezetéken át táplált olaj a (4) szelep állal szabályozott mennyiségben az ismertetendő eljárás 70 menetének megfelelően bocsáttatik a sisak fenekébe s innen! az (5) vezetékbe, mely a sisak egyik oldalába torkol. Az olaj önsúlya folytán csurog az (5) vezetékben, melynek lejtése úgy van megvá- 75 lasztva, hogy az olaj sebessége a körülményeknek megfeleljen. Az (5) vezetékből az olaj az első (6) fősisakba ömlik s az abban lévő olaj szintet addig emeli, amíg a (7) vezetékbe ömlik 80 át, amelyben ép úgy csurog lefelé, mint az (5) vezetékben. A (7) vezetékből az olaj a (8) kapcsolókönyökön keresztül a (9) vezetékbe lép s ezen útját a rajz értelmében több egymás alatti vezetéken és sisakon 85 keresztül folytatja, amíg végül a (13) alsó sisakba jut, mely a (14) cső révén a (15) maradélcgyüjtővel közlekedik; természetes, hogy ezen útja közben az olajáram tömege fokozatosan csökken olyan mérvben, 90 amint belőle a hőhatás folytán az alkatrészek elgőzölögnek. Természetes, hogy a (2) felső sisak több (fel nem tüntetett) rekeszből állhat, melyek mindegyike (3) táplálócsővel van fel- 95 szerelve. A sisak rekeszei egymással a rekeszeket elválasztó (21) falakban kiképezett (20) rések révén közlekednek, úgy hogy az olaj az egyik rekeszből a másikba is átléphet. Mindegyik rekeszhez csatla- io( kozhat egy lejtős (5) vezeték, amelyben az olaj a hő hatása alá kerül. Az (5) vezetékek száma tetszés szerinti lehet s főleg attól függ, hogy mennyi olajat kívánunk időegységenként kezelni. Lehet természe- 101 íesen egyetlen bő vezetéket is alkalmazni, noha több vezeték alkalmazása ajánlatosabb, mert bizonyos körülmények között az ezek által nyújtott nagyobb hőátadó felület jobb eredményt szolgáltat. m Az olajnak a vezetékekben való áramát úgy szabályozzuk, hogy a vezetékek fenekén folytonosan csurogjon aránylag vékony rétegben vagy hártyában az olaj, úgyhogy mindegyik vezetékben az olaj n