91917. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keménységokozók és sók ártalmatlanná tételére szappanozási és mosási műveleteknél és eljárás erre alkalmas szerek előállítására

— 2 — típusú anyagok habzóképessége és még némely más, a tiszta szappanokra jellegzetes tulajdonság tekintetében ezeknek . jóval mögötte állanak. 5 Azt a meglepő megfigyelést tettem, hogy az ilyen monopolszappanszerű szappanok előnyös tulajdonságai akkor is teljes mértékben érvényesülnek, ha szappanoknak és ilyen anyagoknak keverékeit alkal-10 mázzuk, mimellett a monopolszappanszerű anyagok adagai sokkal alatta állhatnak a stöchiometriai törvények megkívánta mennyiségeknek. Ezt az alábbi példa mutatja. 15 1. példa: 12 német keménységi fokú vízben olyan árut kell szappanozni, amelyet különben kondenzvízben literenként 4 g 60% zsírtartalmú szappan hozzáadásával kezelnek. A fentemlített, 12 német 20 keménységi °-os víz használatával ugyanazt az eredményt érjük el, ha 1 liter vízre 3 g szappant és 0.6 g oleonátot (gyártja a Chemische Fabrik Ií. Bernheim Augs burg-Pfersee) adagolunk. 25 Ebből kitűnik, hogy a monopolszappantípusú anyagok adagának, mellyel a kívánt hatás elérhető, alig' harmadrészannyinak kell lennie, mint amennyi a stöchiometriai törvényeknek megfelelne. 30 Ennél az eljárásnál azonban egészen ad -dig a határig is mehetünk, amikor a keménységokozók már a szappan ' kiválását idézik elő. Ez a csapadék azonban lényegesen különbözik az ismert ragadós és 35 csomós alakban kiváló mészszappantól stb. A csapadék ugyanis könnyű, kézzel eldörzsölhető és mindig újból habképzésre hajlamos anyagot- alkot, melyből a mészszappan ragadósága majdnem tökéletesen 40 hiányzik és mely az áruról könnyen leöblíthető, míg ez a mészszappannál tudvalevőleg csak kémiai befolyással, illetve savval való megbontással és utólagos elszappanosítással sikerül. 45 Továbbá még az a különösen feltűnő jelenség mutatkozik, hogy az ilyen eljárással való munkánál az alkalmazott közönséges szappan mennyisége tetemesen leszállítható oly módon, hogy még a kemé-50 nyebb vizeknél is csekélyebb szappanmennyiségek szükségesek, mint kondenzvízzel való munkánál. A monopolszappantípusú anyagok mennyisége, melyet hozzá kell adni, hogy a fentismertetett eljárás-55 sal eredményt érjünk el, nem több, mint a keménységokozókkal egyenértékű mennyiségnek alig harmadrésze. Fel kell tehát tennünk, hogy a mészszappan és monopolszappan között előálló komplex vegyület közvetlenül részt vesz a mosófolyamat- 60 ban. Az egész eljárás és az utóbb említett, ugyancsak feltűnő és meglepő jelenség magyarázatát a kolloidkémia tanai adják, mint ahogy az ismertetett eljárás is 65 kolloidkémiai alapelvekre és rendszeres tudományos vizsgálatokra van felépítve, Ismertnek tételezhetjük fel azt a körülményt, hogy minden kolloid kicsapásának, melyek specifikus képviselőihez a 70 szappanoldatokat is számíthatjuk, az az előfeltétele, hogy bizonyos diszperzióhatár alá kell kerülni. Keménységképzőknek, pl. mészsóknak, szappanra való behatásakor ez igen gyorsan bekövetkezik. 75 A kis részecskék nagyobbakká tömörül nek, míg végre bizonyos maximumot érnek el és ennek következtében végbemegy a kicsapódás. Míg ezen kicsapódás a részecskenagyság növekedése folytán ke 80 m-énységokozóknak szappanra való hatásakor igen könnyen megy végbe, a monopolszappan-típusú anyagok keménység képzőkkel általában csakis sokkal finomabb diszperziófokú részecskéket adnak, 85 melyeknél a kolloidkémiai törvények sze rint kicsapódásra nincs ok. Megkísérel tem, nem volna-e lehetséges a keménység okozók zsírsav komplexumban a részecske nagyságot monopolszappan-anyagok ada 90 g'olásával olymódon befolyásolni, hogy ezen keverék diszperziója olyan mértékre fokoztassék, melynél a közönséges mészszappanok öszecsomósodása, ezek kicsapása vagy leválása a káros, kenőc-sszerű 95 alakban elkerülhető. Tényleg kiderült, hogy ez az eredmény elérhető és pedig, amint ez a kolloidkémiai tapasztalatoknak teljesen megfelel, nem a stöchiometriai törvények megkívánta keverési 100 arányoknál, hanem más, és pedig olyan keverési arányoknál, melyek a stöchiometriai törvények adta súlyarányoknak messze alatta maradnak. Ultramikro-szkóppal végzett mérések 105 ezen tapasztalatok teljes igazolását szol gáltatták. Emellett kiderült, liog'y bizo nyos, az összehasonlító vizsgálatok mindig egyforma feltételei mellett, ha szappannak kemény és szappannak desztillált 110 vízben való oldatait határpontokul veszsziik fel, úgy szappannak monopolszappan-típusú anyagokkal mélyen a stöchiometriai határok alatti keverékeinél a részecskék száma kemény vízben 115 erősen közeledik szappannak desztillált vízben való részecskeszámához. Ez a jelenség teljesen analóg a kolloidok peptizáció-