91830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés explóziós mótorok gyujtására elektromágneses nagyfeszültségű gyujtókészülék segítségével

Megjelent 1930. évi junius hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS IÍ1830. SZÁM. — Vd/'2. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés explóziós mótorok gyújtására elektromágneses nagy feszültségű gytijtókészülék segélyével. von Lepel Eg-bert mérnök Jierl m-Scliöiiefoeríí". A bejelentés napja 1924. évi december hó 4-ike. Kémetországi elsőbbsége 1924. évi augusztus hó 18 ika. Ismeretes, hogy explóziós mótorok gyu j tása gyakran azért mondja fel a szolgálatot, mert a gyertya szigetelőjének felületén vagy a gyújtógyertya szikrapályájá-5 nak sarkai között korom, olaj vagy nedvesség csapódik le, ami által a szikrapályához mellékzárlat képződik. Ha az ilyen mellékzárlatok ohmikus ellenállása a gyújtógyertya szikrapályájának ellenállá-10 sáhoa képest nagy, akkor a mellékzárlaton 1 csak kevés árain megy át. Ha viszont az ilyen mellékzárlatok ohmikus ellenállása azon ellenálláshoz képest, melyet a gyújtógyertya szikrapályája nyújt nagy, akkor 15 a mellékzárlaton csak igen kevés áram megy keresztül. Abban az esetben azonban, ha a mellékzárlat ellenállása fokoza tosan csökken, akkor az egész rendelkezésre álló áramnak azon százaléka, mely a ^ 20 mell ékzár laton megy keresztül, fokozatosan növekszik. A mellékzárlat ohmikus ellenállásának meghatározott értékénél tehát az egész rendelkezésre álló áramnak oly nagy százalékos része fog a mellék-25 zárlaton áthaladni, hogy a szikra képzéséhez szükséges potenciálkülönbség nem léphet fel. Első sorban már most feltaláló azt állapította meg, hogy az áramnak az a része, , 30 mely a mellékzárlaton megy keresztül, a hatással jár, hogy a mellékzárlat ohmikus ellenállását csökkenti. Ez a hatás abban leli magyarázatát, hogy az áram a mellékzárlatot képező vékony réteget nagy - 35 mértékben felhevíti. A gyujtóáram maga tehát a gyújtógyertya szikrapályájához képest mellékzárlatban levő igen vékony vezető rétegnek ohmikus ellenállását idővel jelentékenyen csökkenti, úgyhogy az áramnak a mellékzárlaton átmenő része 40 folytonosan növekszik. A jelen találmány szempontjából alapvető továbbá az a megállapítás is, hogy az eddig szokásos gyujtószerkezeteknél minden gyújtó impulzus időtartama viszony- 45 lag hosszú. Ennek oka a következő: A szokásos nagy feszültségű gyujtószerkezeteknél, — melyek akár batteriagyujtásnál gyujtócsévék alakjában, akár magnetoelektromos gépeknek lehetnek kiképezve — 50 vasmag elektromágneses mezeje hozza létre a gyujtóáramot. A vasmagon levő szekunder tekercselésnek igen nagy önindukciója van, hogy a nagy feszültséget, mely a gyertya szikrapályája által kifej- 55 tett nagy kezdeti ellenállás átütéséhez szükséges, létre lehessen hozni. Mihelyt azonban a szikra létrejött, a saikrapálya nagy kezdeti ellenállása azonnal viszonylag kis értékre süly ed. Ennek követkeaté- 60 ben fényív képződik, mely a cséve szekunder menetei számára mintegy rövidzárlatot képez. Az ily módon gyakorlatilag rövidrezárt szekunder cséve a vas mágneses mezejét igen sokáig fenntartja, úgyhogy a 65 vas energiáját csak igen lassan és hosszan tartó gyenge áram alakjában adhatja le. Ennek következtében aa az idő, amely alatt a gyujtóáram fennáll, sokkal hoszszabb, mint a gyújtás számára hasznos 70 volna. A mellékelt rajz 1. ábrája jó állapotban levő gyújtógyertyánál, normális viszonyok mellett, egy gyújtó impulzus alatt vázlatosan mutatja az (1) feszültséggörbe lefo- 75 lyását. Ezen görbéből látható, hogy a fe-