91785. lajstromszámú szabadalom • Optikai távolságmérő
Ebben'"sísí esetben a 12. ábra szerint a következő egyenlet állítható fel: F D : F = L : - . miből 1U0 D •= 100 L 5 Ebben az egyenletben az (S) szempontból nézett (o1 és o2 ) pontok magasságkülönbsége F — i(Í0 F - az (o-,, o0 ) síkban keletkezett képnek 10 az (S) szempontból való távolságával, vagyis a gyujtóponttávolsággal, I) a kitett lécnek az (S) szemponttól Ar aló távolságával és L = —12 ) léchoszszúsággal. 15 Minthogy a találmánybeli távolságmérő prizmákat, lencséket, illetve tükörszerkezetet magában foglaló távcsöveit állványra helyezzük, a (D) távolságot az állvány középpontjától számítjuk, miért 20 is fenti képlet egy (C) állandóval egészítendő ki, azaz D = 100 L + C A távolságmérés segédeszközéül szolgáló (c) léc osztásának 0-pontjával szem-25 közt egy noniusosztás is kezdődik, melynek 0-vonala a fenti képletben lévő (C) állandónak megfelelően, valamivel feljebb kezdődik (10. és 11. ábra). Ha már most a (c) lécet a távcsövön keresztül nézzük, akkor a léeosztás a lát- 30 tér egyik felében, a noniusosztás pedig annak másik felében kell, hogy megjelenjék (11. ábra), mikor is a nonius 0-vonala a tényleges távolságnak megfelelő lécosztás magasságában mutatkozik és a 35 nonius segélyével az 1 /1 0 osztásrészek is k ö zv e 11 e n i i 1 leolvashatók. Szabadalmi igény: Optikai távolságmérő, jellemezve valamely távcsőben a szemlencse előtt el- 40 rendezett, összetett, fényelosztó- és fénytörőtest, pl. egymáshoz képest szöghajlással elrendezett két prizma vagy lencse, vagy tükör által, mely a látieret jobb és bal félre osztja és a két 45 félnek meghatározott magassági különbözettel mutatkozó, külön optikai középpontja van, mely körül a képek keletkeznek és ennek következtében az egyik látitérfélben a kitett lécnek meg- 50 jelenő képe és a másik lát tér félben mutatkozó noniusképnek összetevéséből a lécnek a műszer középpontjától való távolsága közvetlenül leolvasható. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest. 91783