91755. lajstromszámú szabadalom • Testen beállítható szabásminta

Megjelent 1930. évi .junius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI JMw SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS í) 115a. SZÁM. — l/a. OSZTÁLY. Testen beállítható szabásminta. Szabó József szabómester Kaposvár. A bejelentés napja 1925. évi májas hó 9»ike. A szabók eddigelé úgy jártak el, hogy mértéket vettek és azután a felvett méretek alapján szabták ki a ruhát. Ez azonban csak tökéletlen eljárás és különösen 5 tökéletlen akkor, ha a testen szabálytalanságok vannak, így pl., ha a mellkas egyik oldalán domborúbb, mint a másik oldalon stb. Az ilyen apró szabálytalanságokat mértékvétel közben észre sem le-10 het venni, viszont nagy mértékben befolyásolják azt, hogy a kész rnha jól áll-e vagy sem. Az ilyen szabálytalanságokat a próbálás közben kell kiegyenlíteni, ami a munkálatokat feleslegesen szaporítja. Pró-15 hálni azonban nem mindig lehet. Gyakori eset, hogy próba kizárásával, csakis a felvett mérték után kell a ruhát elkészíteni. Ez eddig tökéletesen jóformán sohasem sikerült. A találmány a fenti hátrányok 20 kiküszöbölését célozza. Lényege abban áll, hogy ahelyett, hogy az eddigi módon mértéket vennénk, beállítható szabásmintát illesztünk a testre, melyet a test méreteinek és szabálytalanságainak meg-25 felelően, pontosan beállítunk. A szabásminta alapján a ruha, próba nélkül, kifogástalanul és pontosan készíthető el. A rajzon egyik példaképpeni, kiviteli alakja látható a találmánynak, melytől 30 a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető; az 1. ábra a fél-szabásmintát síkba kiterített helyzetben mutatja, a 2. ábra a testre alkalmazott, teljes 85 szabásminta távlatilag, míg a 3—9. ábrák különböző részleteket tüntetnek fel. Az 1. és 2. ábrákon látható módon, a szabásminta hajlékony- és hosszirányban beállítható fémszalagokból, előnyösen, ru- 40 galmas acélszalagból van összeállítva. A példaképpeni, kiviteli alaknál az 1. ábrán látható szabásminta a vízszintesen futó (f, g, h, i, j) szalagokból, a nagyjában függélyesen szaladó (b, e, c) szalagokból, 45 a hónaljrészt alkotó (d) szalagból' és a váll- és nyakrészt alkotó (k, 1, m, n) szalagokból áll. A teljes szabásminta két, az 1. ábrán látható résznek egyesítéséből keletkezik, mikor is a 2. ábrán látható módon 50 összekerülnek elől a (b, b') részek, hátul a (c, c') részek és a vállban az (1, m) részek. A csatlakozórészeket, bármely módon, oldhatóan kapcsoljuk össze, így pl. a 9. ábra szerinti, ismert (o, o') kapcsolással. 55 Fontos az, hogy a szabásminta egyes részei hosszirányban állíthatók legyenek. E célból azok, külön-külön, két vagy három egymáshoz képest hosszirányban elállítható részből állanak. A 3—5. ábra szerinti 60 megoldási módnál a legalsó, vízszintes szalag két (f, f2) részből áll, melyek közül az egyik résznek (p) hosszrése van, amelybe a másik részhez erősített (r, s) rögzítőcsavar nyúlik be. Világos, hogy az 65 (s) csavaranya oldása után az (f, f2) részek hosszirányban elállíthatok ós új helyzetükben, az (s) csavaranya meghúzása által rögzíttetik. Ugyancsak a 3. ós 4. ábrák mutatják, hogy az (f, b) szala- 70 gok csatlakozási pontjaikban (t) csapocskával, ill. szegeccsel elforgathatóan, ill. csuklósan vannak egymással összekötve. Ugyanez a kapcsolási mód áll a többi szalagrószek csatlakozási pontjaira. 75 A 6—8. ábrák szerinti megoldásnál az