91725. lajstromszámú szabadalom • Szárító-berenezés

Megjelent 1930. évi jtinius hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI jpngfl| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91125. SZÁM. — Xll/b. OSZTÁLY. Szárító berendezés. Mttller Károly gyárigazgató Beremencl. A bejelentés napja 1925. évi május hó 26-ika. Ez a találmány dobszerű szárítóberendezésre vonatkozik, mely a por- vagy daraalakú, avagy darabos anyag szárítására szolgál. 5 A találmány lényegét a beépített füstcsővel ellátott ismert szárítódob két eleme közül az egyik (a dob vagy a füstcső), avagy mindkettő falának különleges hullámos kiképzése alkotja. A találmány ér-10 telmében az említett falak egyikét, vagy mindkettőjét úgy alakítjuk, hogy a hullámos felületet alkotó egyenes vonalak önmagukkal és a dob, illetőleg a füstcső tengelyével párhuzamosak legyenek, úgy-15 hogy az egyik vagy mindkét fal keresztmetszete köralakú hullámvonalat mutat. A dob fala lehet sima és a füstcsőé ugyanakkor hullámos, vagy fordítva, vagy pedig mindkettőé lehet hullámos. A szárí-20 tandó anyagot a dob és a füstcső között levő térbe juttatjuk és az egész rendszert kívülről és belülről, azaz a dobfelületen kívül és a füstcső belsején belül melegítjük. A találmány magában foglal még 25 egy tolólemezt is, amelynek révén a külső és belső melegítést vagy fűtést tetszőlegesen szabályozhatjuk. A füstgázok hevítő hatásának kitett falak felületének különges alakítása révén a találmánybeli szá-30 rító berendezés teljesítménye, illetőleg hatásfoka jelentékenyen nagyobb, mint az eddigi szárító berendezéseké. A mellékelt rajz a találmánybeli száritóberendezés példaképein kiviteli alak-85 ját szemlélteti és pedig az 1. ábrán függőleges síkkal képzelt keresztmetszetben, a 2. ábrán pedig az 1. ábra II—II vonala mentén húzódó síkkal képzelt kereszt-40 metszetben. Amint az 1. ábrán látható, a falazatba beépített és ismert módon forgatható (a) dobba a (c) füstcső van szerelve. A feltüntetett kivitelnél a dob fala sima és csak a füstcsőé hullámos. Az (e) tolólemez a tűztér közelében alkalmas vezetékben van elrendezve. A fűtés a közvetlen (i) tüzelés vagy pedig tüzeléstechnikai berendezések távozó hője révén történik, amit a tolólemezzel szabályozunk. A füstgázok 50 az (m) kamrából az (n) csöveken át a (c) füstcső belsejébe kerülnek. Ez a füstcső az (a) dobba van beépítve és mindkét végén zárt. A fel nem tüntetett ventilátor a füstgázokat az (o) csöveken és az (r) csö- 55 veken át kiszívja. A szárítandó anyagot az (s) töltőnyíláson keresztül vezetjük a dob és a füstcső között levő térbe és pedig a (t) lapátok révén, amelyek azt a szárító térben levő 60-(u) elosztó lemezekre juttatjuk. Az anyag kivezetése szárítás után (v)-nél szintén lapátok révén történik oly célból, hogy az anyagnak nagyobb magasságból való esését és ezáltal por felszállását lehetőleg el- 65-kerüljük. Az anyagból távozó vízgőzök a szárítódobot az (x) kürtőn hagyják el. A berendezésnek ezen a végén van a (z) szállító csiga is elrendezve a szárított anyagnak a gépből való kivezetésére. 70 A találmánybeli hullámos füstcső bármely meglevő szárítódobba is beépíthető. A végzett kísérletek megmutatták, hogy a sima falú, illetőleg sima felületű füstcső beépítése révén a szárító berendezés tel- 75 jesítménye 50%-kai, hullámos füstcső alkalmazása esetén pedig 70%-kal növekedik. Ha mind a dobnak, mind a füstcsőnek falát hullámosra készítjük, akkor a teljesítmény 100%-kai nagyobb, mint a 80'