91703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves fényérzékenyítő anyag előálítására

— 5 — lenőrizni és megvizsgálni, amikor is a próbákat fényképészeti úton, valamely ismert sensitometricus kísérlet vagy egyazon tárgyról vett összehasonlító felvéte-5 lek révén kipróbáljuk. Természetesen a szokásos elővigyázati szabályokra az emnlsió készítése közben és felvitelénél ügyelni kell; így nemaktinicus sugarakat alkalmazunk, vigyázunk az edények és a 10 levegő tisztaságára stb. A fényképészeti emuisiók készítéséhez szükséges, különféle kereskedelmi zselatinok a fentebb megadott példánál alkalmazhatók; különösen jók a kemény zsela-15 tinók. A fentebb megadott hőmérsékleteket természetesen meg kell változtatni, ha az alkalmazott zselatinnak a közönséges zselatinoktól különösen eltérő fizikai tulajdonságai vannak, főleg olvadási és meg-20 merevedési pontok tekintetében, mely hőmérséklet-változtatásokat tapasztalati úton állapítjuk meg. Ahelyett, hogy oly zselatinokat alkalmaznánk, melyek az új fényérzékenyítő 25 anyag adagolása nélkül is csekély fényérzékenységű, használható emuisiókat adnak, alkalmazhatunk iners zselatint, azaz olyat, mely oly eniulsiót ad, mely csak gyakorlatiatlan hosszú megvilágítás után 30 létesít előhívható képet, mely kép azonban még ekkor sem elég éles. Ily zselatin, mely ily, csaknem iners emuisiót szolgáltat, a „Journal of the American Chemical Society" 1922. szeptemberi XLIV. 9. 35 sz. kötet 1858. és 1859. oldalán „Preparation of Ash-free Gelatin" cím alatt leírt módon állítható elő. Az itt hivatkozott hely egy részét képezi Sheppard, Sweet és Benedict „Elasticity of Purified Gelatin 40 Jeliies as a Function of Hydrogen-Ion Concentration" című cikkének. A fentebb említett eljárás szeriint előállított, gyakorlatilag csekély fényérzékenységű emuisiókat a találmányt képező fényérzé-45 kenyítő anyag oly emulsiókká változtatja át, melyek rövid megvilágítás után jól előhívható, kitűnő képeket szolgáltatnak, így pl. ily csekély fényérzékenységű emuisióknak fényérzékenységét az eredeti 50 20-szorosára tudtuk fokozni, amikor is egy bizonyos tárgynak megvilágítását az eredeti megvilágításinak 20-ad részére csökkenthettük és ennek dacára kitűnő képet kaptunk. Hasonlókép fokozottan 55 jó eredményeket érhetünk el, ha a találmányt képező fényérzékenyítő anyagot hasonló arányokban adagoljuk oly emulsíiókhoz, melyek közönséges fényképészeti zselatinokból vagy pedig ilyen rendes zselatinok ós csaknem, iners zselatinok 60 keverékéből készülnek és melyek már használható, de csekély kezdeti fényérzékenységet mutatnak. Különböző százalékos mennyiségű fényérzékenyítő anyag révén megfelelő különböző javításokat 65 érünk el. Előhívó emuisiókon tett javítások, illetve hatásfokozások az előhíváshál mutatkoznak. A pyro- vagy metolhydroohinonalkali-előhívók rendszerint igen jók. 70 A fényérzékenyítő anyag erősségének megállapítására csaknem iners emulsió alkalmas, melyet a feait leírt módon előkészített zselatinból állítunk elő. Ily emulsiió 1000 tér fogatrészéhez 15 térfogat- 75 rész fényérzékenyítő anyagot adagolhatunk és a keveréket felvisszük, majd fényképészeti úton párhuzíamos próba révén nem a találmányt, képező fényérzékenyítő anyaggal fényérzékennyé tett emulsióval 80 összehasonlítva kipróbáljuk. Ámbár a fényérzékenyítő anyag gyakorlatilag legcélszerűbben folyékony állapotban adagolható az emuisióhoz, a víz elgőzölögtetése révén nyert maradék közvetlenül is 85 adagolható. A találmányt képező fényérzékenyítő anyagot tartalmazó emuisiók anyaguk tisztasága folytán fokozott mértékű fényérzékenységük mellett tartósság tekintetében is kiválnak. 90 A találmányt képező fényérzékenyítő anyag oly zselatinhoz adagolható, melyből fényképészeti emulsiókat szándékoznak előállítani. Ez a „megerősített" zselatin értékes „közbenső terméket" képez az 95 emulsió előállításánál. A zselatint pl. meg is olvaszthatjuk és a fentebb leírt vizes fényérzékenyítő anyagból 15 térfogatrészt adagolhatunk 1000 térfogatrész zselatinhoz, alapos keverés mellett. Oly emuisiók 100 és különösen előhívó emuisiók, melyek ezen keverékből készültek, azokkal szemben, melyek nem-megerősített zselatinból állíttattak elő, fokozott mértékben fényérzékenyek. A fényérzékenyítő anyag 105 arányát természetesen úgy kell megválasztani, hogy a zselatinból kapott emuisiók fényérzékenységének megkívánt ellenőrzését elérjük, mimellett a „megerősített" zselatinban lévő egész fényérzéke- 110 nyítő anyag ily módon a normális mértéken túlemelkedik. Az új anyag különösen akkor hatásos, ha oly emuisiók élőállítására használjuk, melyek legalább kis mértékben alkaliásak. 115 Az új anyag, mint úgynevezett „che-