91697. lajstromszámú szabadalom • Zár

van. csavarolva. A (12) forgáscsap palástfelületébe erősített (14) csavar az (5) fedőtárcsa (5b) bevágásába vagy hornyába hatol és ezáltal az (5) fedőtárcsát a (12) 5 forgáscsaphoz viszonyítva ékeli (lásd még a 3., 4. és 5. ábrákat is). A (15) csavar azonos módon a (6) fedőtárcsa (6b) bevágásába hatolva a (12) forgáscsap és a (6) fedőtárcsa együttes elfordulását biz-10 tosítja. A (8, 9) kilincsborítólemezek (8a), illetve (9a) furataihoz csatlakozó (8b) és (9b) bevágások és az (1) nyelv (lb) furatához csatlakozó (le) bevágás összeszerelésnél a (14, 15) csavarokkal ellátott (12) 15 forgáscsapnak az. ajtóba illesztett záron való utólagos keresatültolását teszik lehetővé. Az (1) nyelvben az (lb) hengeres furaton kívül a vele megegyező átmérőjű (ld) 20 hengeres furat van kiképezve (2. ábra). Az (lb) és (ld) furatok középpontjai közötti távolság az (1) nyelv lökethosszával egyenlő. Az (lb, ld) furatokat az (lc) hasíték köti össze. A (12) forgáscsapnak az 25 (1) nyelven áthatoló (12c) része le van lapítva, melynek vastagsága az (lc) hasíték magasságával pontosan megegyezik. A (12c) rész adott esetben négyzetkeresztmetszetű is lehet. Az (1) nyelvet a (12c) 30 résznek kizárólag a 2. ábrán látható helyzetében lehet egyik szélső helyzetéből a másikba eltolni, azaz a (12c) rész segélyével az (1) nyelv határhelyzeteiben elreteszelhető. A (12c) résznek a 2. ábrán 35 látható helyzetében az (5) tárcsában kiképezett (5c) kulcslyuk a (3) zárfenékben kiképezett kulcslyuk mögé kerül, úgyhogy a (7) kulcs az (5) fedőtárcsának ezen elforgatott helyzetében a zárba sza-40 badon betolható és a kulosszakáll a (2) bezzentőbe kapaszkodva az (1) nyelveit szabadon eltolhatja. A zár belsejében az önmagukban véve ismert rekesztők és az (1) nyelvnek egyenesben való vezetését 45 biztosító elemek alkalmazhatók, melyek azonban a rajz áttekinthetőségéllek megőrzése céljából nincsenek feltüntetve. Az (5) fedőtárcsában az (5c) kulcslyukon kívül további, egymástól eltérő alakú 50 (5d, 5e) kulcslyukak vannak kiképezve, melyek egyrészt megtévesztésül szolgálnak, másrészt kombinációk lehetőségét biztosítják. Annak megakadályozására, hogy a 55 kulcslyukakon keresztül lehessen nézni és ilymódon a fedőtárcsák nyitási helyzetét ki lehessen kémlelni, az együttelforduló (5, 6) fedőtárcsákban az (5c) és (6c) kulcslyukak nem fekszenek egymással szemben, hanem egymáshoz viszonyítva el 61 vannak tolva (forgatva). Az eltolás célszerű mértéke 180°, vagy négyzetkeresztmetszetű (12c) résznél 90°, mely a (12c) rész fél-, illetve negyedkörülfordulásának felel meg. 6! A kulcsszár vége az 1. ábrán látható helyzetében a (6) fedőtárcsa belső oldalán kiképezett (6f) fészekbe vagy mélyedésbe hatol, mely pontosan az- (5c) kulcslyukkal szemben fekszik. A (6f) fészek szerepe 71 kettős. Egyrészt a ku lesszár teljes behatolását teszi lehetővé, mert különben ha a (6f) fészek helyett a (6) fedőtárcsa telt részébe ütközik, úgy a kulcsszakállt, — mely az (5c) kulcslyukat még nem hagyta 7; el, — a zárban nem lehet körülforgatni. A (6f) fészek továbbá a kulcsszár végének ágyazását, megtámasztását biztosítja. Ha a (7) kulcsot az ajtó belső oldala felől a zárba illesztjük, úgy az ajtó külső 8( oldala felől a (10) pajzsot el sem lehet fordítani, mivel a kulcs úgy a (10) pajzs, mint az (5, 6) fedőtárcsák helyzetét elforgatás ellen biztosítja. A kulcsot kívülről nem lehet kitaszítani a zárból és nem le- 8; het álkulcsot a zárba illeszteni. Kétfordulású zárnál a (2) bezzentő osztott az (1) nyelvben az (lb, ld) furatokon kívül még egy harmadik furat van kiképezve és a három furatot végigmenő (lc) hasíték köti 9( össze. Az előállítási költségek csökkentése céljából, a belső (6) fedőtárcsa elmaradhat. Lényeges annak biztosítása, hogy a kulcs kihúzása után a fedőtárcsa önmű- 9! ködően elforduljon és telt része kerüljön a kulcslyuk mögé. Az elfordulást siillyal, vagv rugóval biztosíthatjuk (3. és 4. ábrák). A 3. ábrán az (5c') bevágás a kulcslyuk 1( szerepét tölti be. Az (5) tárcsa súlypontja a forgástengelyen kívül, az (5c') bevágással ellentétes oldalon fekszik, következésképpen a sfilypont önműködően a legmélyebb helyzetet igyekszik elfoglalni és a 1< tárcsa telt része a (7) kulcs betolását megakadályozza. A 4. ábrán az (5) fedőtárcsa a (12) forgáscsap körül a (16) csavarrúgó hatásával szemben elforgatható excenternek van ki- l képezve. A (16) csavarrúgó alsó vége a (3) zárfenékhez van rögzítve. Az (5) fedőtárcsa alaphelyzetében annak telt része a kulcsnak a zárba való betolását megakadályozza. 1 Az 5. ábrán a fedőtárcsa egy további változata látható. Az (5) fedőtárosa kerülete ezen foganatosítási alaknál foga-