91650. lajstromszámú szabadalom • Berenezés rokkantak számára való kocsikon a járdákon való áthaladás lehetővé tételére
lyében mozgathatóan elrendezett (7) villában van ágyazva. A (6) tengelynek mindegyik vége egyegy (9) pofába van beszorítva, melynek 5 két szárát a (10) rúgó arra kényszeríti, hogy állandóan egymáshoz közeledjenek. Mindegyik pofa a (11) merev rúd és a (12) rugalmas rúd útján a (13) lemezzel vagy dobogóval van összekötve, ahol is a 10 (11) és (12) rudak a (14) és (15) pontokon csuklósan vannak erősítve. A dobogó előnyösen acélból készül és szilárdságának fokozására bordákkal van ellátva. A dobogónak a kerékkel szembenfekvő felü-15 lete előnyösen recézve van, oly célból, hogy szükség esetében a tapadás fokoztassék. A (13) dobogót nyugalmi helyzetében a (16) kampó rögzíti, melynek vége a dobo-20 góban kiképezett furatba hatol. Ez a kampó, mely a (17) tengely körül forog, a (8) hüvelyen megerősített (18) nyak útján tartatik fogva, mely a kampó működtetésére szolgáló (20) kötél vezetésére 25 szolgáló (19) gyűrűvel van ellátva. A (20) kötél, mely Bowden-rendszerű lehet, végén a (21) működtető karral van összekötve, mely a kocsit vezető rokkant keze ügyében, pl. a (4) lengő emelő kormány-30 kerekén van megerősítve. A (9) pofák szárainak mindegyikében két-két egymásnak megfelelő (22) és (23) kivágás van kiképezve. Ha a pofák a (10) rúgó hatása alatt zárva vannak, ezen ki-35 vágások hengeres nyílásokat képeznek, melyeknek átmérője körülbelül a (6) keréktengely átmérőjével egyenlő. A nyugalmi helyzetben a (6) tengely a (22) kivágásban fekszik. Ezzel szemben, 40 ha a kerék a (13) dobogóra fut fel és miközben a dobogó nyugalmi helyzetébe tér vissza, a (6) tengely a (23) kivágásokban foglal helyet. A tengely az egyik kivágásból a másikba azáltal megy át, hogy 45 a (9) pofák szárait .a 8. ábrán látható módon egymástól eltávolítja. A (13) dobogó (11) tartórúdján egy orr van alkalmazva, mely a nyugalmi helyzetbe való visszatérítés céljából a kerék villán szilárdan 50 megerősített bütyökkel működik együtt. Mindegyik (3) hátsó kerék egy-egy (24) dobogóval van ellátva, mely a (13) dobogónak felel meg és a (25) merev és (26) rugalmas rudak útján, melyek a (11) és 55 (12) rudaknak felelnek meg, a kei-ekek mindegyik oldalán a (27) keréktengely körül elrendezett (9) pofákkal van összekötve. A (9) pofák a mellső kerék pofáival azonosak. A (27) tengely nyugaimi helyzetben a (22) kivágásokban fekszik, míg ha a kerekek a dobogókra futnak fel, akkor a tengely a (23) kivágásokban foglal helyet. A (24) dobogók nagyobb hoszszára való tekintettel ezeknél a csúszóvezetékekkel ellátott (25a) merevítő íveket rendezhetjük el. A dobogók nyugalmi helyzetkükben a (28) csúszó reteszek útján tartatnak fogva, melyek mindegyike a (24) dobogói* (25) merev ríidjainak egyikén megerősített és megfelelő alakba hajlított (33) fémlemezekből készült villával működik együtt. Ez a fémdarab a (33a) toldatta] van ellátva, mely a reteszt a villába való belépésnél abban a pillanatban vezeti, amelyben a dobogó, miután feladatát el< végezte, nyugalmi helyzetébe tér vissza, A (28) reteszek, melyek mindegyike egy-egy (24) dobogó rögzítésére szolgál, egymással a (29) kötél segélyével vannak összekötve, melynek közvetítésével a reteszek a (29) kötéllel a (31) vezetőcsigáls között összekötött közös (30) kötél útján vezérelhető. A (30) kötél vége a (4) lengő emelőn elrendezett (21a) karral van öszszekötve. A berendezés működése a következő: A (32) járdára való felhajtás céljából a kocsit a járdára merőlegesen állítjuk és ha a (2) mellső kerék a járda széle mellett van, a (20) kötél (21) működtető karját úgy befolyásoljuk, hogy a (16) kampó kilengjen és a (13) dobogón felszabaduljon. Ez a dobogó a (6) keréktengely körül elfordulva, az 1. ábrán eredményvonallal jelölt helyzetbe jut. Most a kocsit előremozgatjuk. A kerék ezáltal a (13) dobogóra fut fel és minthogy a dobogónak azon (22) kivágástól való távolsága, melyben a (6) tengely ebben a pillanatban helyet foglal, nagyobb, mint a (2) kerék átmérője, a (11) merev rudak a (9) pofákra toló hatást gyakorolnak, a (6) tengely a pofák szárait egymástól eltávolítja (8. ábra) és a (23) kivágásokba lép, melyek a dobogótól a kerékátmérővel azonos távolságban vannak. Most a kerék a járdára gördül. A rugalmas (12) rúd lehetővé teszi, hogy a (13) dobogó a talajjal és a járda szélével szoros érintkezésbe lépjen. Ha a (2) kerék a járdára felfutott, akkor a kerék tovább forog és mozgása közben a (13) dobogót, mely vele érintkezésben áll, magával viszi. A dobogó, recézése folytán, a kerék felületén nem csúszhat.