91579. lajstromszámú szabadalom • Absorbtiós hűtőgép

_ Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91579. SZÁM. — XVIII/c. OSZTÁLY. Abszorpciós hűtőgép. Dr. Rumpler Edmund mérnök Berlin-Johannisthal. A bejelentés napja 1922. évi julius hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi augusztus hó 15-ike. Ismeretesek abszorpciós hűtőtelepek, melyeknél a főzőedényben létesített gáznyomás a folyadékot külön térbenyomja, . úgyhogy a gázok a kondenzátorba ára' molhatnak, míg a folyadék az abszorpciónál a nyomás alól való tehermentesítés folytán ismét eredeti magasságát foglalja el, úgyhogy a gázok a folyadékon kénytelenek áthatolni. Ezen ismert be-5 rendezések hátránya, hogy az a tér, melyben a folyadék felemelkedik, nem fűttetik, úgyhogy az ezen térbe jutó, kiűzött gázok a folyadék által újra abszorbeáltatnak. Ezzel szemben a találmány értelmé-5 ben legalább két egymással összeköttetésben álló főzőedényt alkalmazunk, melyek mindegyike fűttetik és melyeknek csak egyike vagy egy része szolgál abszorpciós tér gyanánt. Azáltal, hogy azt a te-0 ret is fűtjük, amelybe a folyadék felemel kedik, a folyadék az ezen térbe jutó gázokat nem abszorbeálhatja. A mellékelt rajz a találmányt képező hűtőgépnek több foganatosítási példáját 5 mutatja. A kiűzési művelet két (a) és (b) főzőedényben megy végbe, melyek a (c) cső útján olymódon vannak egymással összekötve, hogy a cső az (a) edényben a folya-0 dékba merül, a (b) edényben ellenben csak a fenékig ér. Mindkét edény tüzeléssel van ellátva. Az elrendezés azonban olyan is lehet, hogy csak az egyik edényt fűtjük közvetlenül, míg a másik edényt az 5 első közvetve fűti. A (b) főzőedény felső végén a kondenzátor és az elgőzösítő felé vezető gázvezeték ágazik el. A két főzőedény a mindenkori viszonyoknak megfelelően különbözőképpen 0 képezhető ki. Így például az 1. ábra két egymástól elkülönönített, egymás felett elrendezett (a) ós (b) tartályt tüntet fel, hasonlóképpen a 2. ábra is. A két ábra abban tér el egymástól, 45 hogy az . 1. ábra a reszorpció műveletét, a 2. ábra pedig a kiűzés műveletét tünteti fel, a 3. ábra a főzőedénynek egymásmelleit 50 való elrendezését mutatja olymódon, hogy egy tartály függőleges válaszfal által két részre van osztva, a 4. ábra két egymásmelleit elrendezett elkülönített tartályt tüntet fel, úgyszin- 55 tén az 5. ábra is. Ez utóbbi elrendezés a 4. ábrán láthatótól a főzőedények külső alakján kívül abban különbözik, hogy itt a (c) összekötőcső az (a) tartály falába torkol, míg a 4. áb- 60 rán az (a) edény folyadékterében tovább van vezetve és alsó oldalán gázkibocsátó nyílásokkal van ellátva. A 6. ábrán a két főzőedény azáltal van összekötve, hogy egy közös tartályban 65 válaszfal van elrendezve. A 7. ábra folytonos üzemű megosztott telepet tüntet fel. A telepben végbemenő folyamat a következő: 70 Az (a) főzőedény nagy részében, pl. ammóniával telített folyadékkal van megtöltve. Az (e) fűtés működésbe helyezésénél a főzőfölyadék felmelegszik, ami által ismert módon ammoniagáz válik sza 75 baddá. Ez a gáz a (b) főzőedény felső (h) részében összegyűl és az alatta lévő folyadékot a (c) csövön keresztül átnyomja a (b) főzőedénybe mindaddig, míg a folyadék felszíne az (a) edényben a (c) cső alsó 80